Nagy István: A Magyar Kamara és egyéb kincstári Szervek (Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 9. Budapest, 1995)

II. EGYÉB KINCSTÁRI SZERVEK LEVÉLTÁRAKBA NEM SOROLT KINCSTÁRI FONDOK

anyaggal való ellátása tartozott. A budai kerülethez beosztott harmincados és provizor csak a kerülete gazdasági ügyeit intézte. A prefektus volt a vidéki kerületek vezetője, hatásköre saját kerületében ugyanaz volt, mint a budai adminisztrátoré az egész új szerzeményi terület felett. A mellé rendelt harmincados intézte a harmincad- és a vámügyeket, a provizor pedig a kamarai gazdálkodás egyéb ügyeit. Az utóbbiak számadásaikat a prefektusnak nyújtották be, s a prefektus ezeket saját számadásaival együtt küldte fel a budai számvevőséghez.

47 Közigazgatási és bíráskodási ügyekben a prefektustól — amint ezt már jeleztük — a Budai Admimsztrációhoz lehetett fellebbezni. A vidéki kerületekben alkerületek is lehettek, mégpedig az egyes, nem a prefektus székhelyén lévő harmincadosok és provizorok kerületei voltak ezek (pl. a siklósi provizornak külön alkerülete volt, mely a pécsi kerülethez tartozott). A harmincados és a provizor saját területén belül szintén teljes hatáskörrel rendelkezett, a gazdálkodáson kívül ellenőrizte az igazgatást, bíráskodott, átvette a városi számadásokat, majd a budai számvevőséghez továbbította ezeket. A provizortól vagy a harmincadostól a prefektushoz, s onnan a budai adminisztrátorhoz lehetett fellebbezni. A hivatali út általában a következő volt: harmincados, provizor, prefektus, adminisztrátor.

48 A harmincados tehát, bizonyos esetben, mint pl. a lippai harmincados, saját területe felett nagy hatalommal rendelkezett. A gyakorlatban a hatáskör ilyen megosztása és a hivatalok alárendelése nem mindig jutott érvényre. Főleg gazdasági ügyekben a kamarai adminisztrátor közvetlen kapcsolatban és levelezésben is állott — a prefektus megkerülésével — a provizorral, vagy a harmincadossal. A levelezés tehát nem egyes prefektúrák, hanem egyes hivatalok szerint folyt (beleértve ezekbe a prefektusokat is), bár van olyan eset, hogy a siklósi kerület ügyeiről az adminisztrátor a pécsi prefektustól és a siklósi provizortól is kapott jelentést. Bármilyen kiterjedt is volt a kamarai adminisztráció szervezete, mégsem működött olajozottan. A nagy apparátus fenntartása ezzel szemben sokba került. Ezt nem egy esetben a Bécsi Kamara is belátta. Amikor 1694-ben a nagykanizsai, illetve pécsi kerületet a Budai Kamarai Adminisztrációhoz csatolták vissza, a kerület viszonyainak rendezésére kiadott utasításban a harmincadhivatalok számának csökkentését javasolták.

49 Ez azonban nem történt meg. Ügyvitel Szervezettebb ügyvitel csak a budai inspektor, illetve adminisztrátor központi hivatalában volt. Kezdetben az inspektor is maga végezte el a munkát, ő írta a fogalmazványokat, később az adminisztrátor és ellenőre döntése alapján a titkár fogalmazta az iratokat. Az adminisztrátori tanács megalakulása, 1696 óta az ügyekről a tanácsban hoztak döntést, a titkár vezette a tanácsi jegyzőkönyvet.

50 A tanácsi jegyzőkönyvek sorozata nem maradt fenn, két ülés jegyzőkönyve a Miscellanea sorozatában 245. és 246. szám alatt fekszik. Egyes tanácsi döntések azonban megtalálhatók a Beschaidt Protocollban. Az iratok kiadásával, lajstromozásával, rendszerbe osztásával a regesztrátor és expeditor (egy személyben) foglalkozott. Az iratok lajstromozásában Kránzer regesztrátor és expeditor igen elmaradt, azért 1696-ban csak a régi iratok rendezését