Nagy István: A Magyar Kamara és egyéb kincstári Szervek (Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 9. Budapest, 1995)

II. EGYÉB KINCSTÁRI SZERVEK LEVÉLTÁRAKBA NEM SOROLT KINCSTÁRI FONDOK

ráliákkal törődjenek. Lőwenburg Jakab János grófot 1700-ban Békés megye főispánjának nevezték ki. A Bécsi Kamara felhívta a Budai Kamarai Adminisztrációt, hogy a kamaraiak a főispánt és a megyei tisztviselőket munkájukban ne gátolják és a generális kongregációk összehívását ne akadályozzák meg.

33 Mindebből arra lehet következtetni, hogy a neoacquistica területen meglévő, meglehetősen fejletlen megyei szervezet magyar kormányhatóság (a Kancellária) alá tartozott, a kincstári falvak, illetve városok ügyeibe beleszólása azonban nem volt. A városok és megyék ügyeit a Bécsi Kamara nem egyszer élesen elkülönítette. A megyei szervezet újból való kialakulása párhuzamos az új nemesi birtokosréteg és birtokviszonyok kialakulásával. 7. Bíráskodás A városokban az elsőfokú bíráskodás a városi magisztrátus hatáskörében maradt, a városi tanács igazságszolgáltatási működését, a peres eljárást azonban a kamarai adminisztráció szabályozta. Budán pl. az alsó-ausztriai vallatási eljárás alkalmazását rendelte el.

34 Polgári ügyekben a város jogerős ítéletet hozhatott. Büntető ügyekben a városi tanács ítélete csak a kamarai adminisztrátor, illetve az illetékes kamarai tisztviselő megerősítése után emelkedett érvényre. Fellebbezni az illetékes kamarai tisztviselőhöz, majd az adrninisztrátorhoz, (Budán és Pesten közvetlenül ide), végső fokon a Bécsi Kamarához lehetett.

35 Főbenjáró büntető ügyekben (gyilkosság) a kamarai adminisztrátor gyakran kérte a Bécsi Kamara döntését.

36 Gyakran előfordult az, hogy a felek vitás ügyeikkel közvetlenül a kamarai adminisztrátorhoz fordultak, ilyenkor az ügyet áttették az illetékes városi bírósághoz, de dönthetett maga az adminisztrátor is. A városoknak szigorúan megtiltották, hogy peres ügyeikkel a nem neoacquistica részek bíróságaihoz forduljanak (pl. Székesfehérvár esete).

37 A kincstári uradalmak falvaiban az úriszéki bíráskodást az illetékes kamarai tisztviselő gyakorolta, innen lehetett fellebbezni az adminisztrátorhoz. A kamarai adminisztrátor gyakran foglalkozott jobbágyok vitás ügyeivel.

38 A magánföldesúri jobbágyok, a nemesek peres ügyei nem tartoztak a kamarai adminisztráció hatáskörébe, hanem a megyéhez, illetve a királyi bíróságokhoz. A kamarai adminisztráció bíráskodási hatáskörét a források nem világítják meg kellőképp, csupán a városoknál világosabb ez a kérdés. 8. Egyház és iskola Egyházi kérdésekben a kamarai adminisztrátornak ugyanazt a politikát kellett folytatnia, mint Magyarország egyéb részeiben, tehát a katolikus restauráció politikáját. A kamarai adminisztráció anyagi támogatást csak a katolikus egyháznak nyújtott. A katolikus restauráció politikája ellenségesebb volt a protestánsokkal, mint a görögkeleti vallásúakkal szemben. Városi polgárnak sem protestánst, sem görögkeleti hitűt nem lehetett felvenni. Az egyházi vonatkozású iratanyag elsősorban a plébániák megalapítására, a lelkészi fizetésre, jövedelmekre, szerzetesrendek betelepedésére, az egyháznak, a szerzetesrendeknek telkek és házak kiosztására, természetbeni járandóságok