Nagy István: A Magyar Kamara és egyéb kincstári Szervek (Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 9. Budapest, 1995)

II. EGYÉB KINCSTÁRI SZERVEK LEVÉLTÁRAKBA NEM SOROLT KINCSTÁRI FONDOK

A kamarai adminisztráció jövedelmeiből meglehetősen kevés jutott gazdasági beruházásokra. Ebből is látszik, hogy a gazdálkodás inkább a kiaknázást, s nem jövedelmi források tervszerű megteremtését tartotta elsőrendű céljának. Jövedelmi forrásokat beruházással ott nyitottak meg, ahol ez feltétlenül kifizetődő volt. így került sor — amint azt már érintettük — sörfőzők, italmérések, mészárszékek építésére, malmok berendezésére stb.

28 A kiadások után fennmaradt tiszta jövedelmet a Bécsi Kamarának kellett átutalni. A beszedett terményeket többször eladták, vagy bizonyos részt Ausztria ellátására is kiszállítottak. A Budai Kamarai Adminisztráció jövedelme nagy apparátusa ellenére sem volt jelentős, 1686-tól 1697-ig mindössze 1 500 000 Ft. Igaz, hogy a legfontosabb államijövedelmet, a hadiadót nem a kamarai adminisztráció, hanem a hadbiztosok szedték be. Valószínű azonban, hogy a kamarai adminisztráció jövedelmei a fentinél nagyobbak voltak. Azt is számításba kell venni, hogy a jövedelmek zömét pl. Budán 1700 után hajtották be (telekkönyvi díjak, hegyvám, az accisának újabb kivetése 1701-ben). 6. Közigazgatás A városokban és az egyes uradalmak falvaiban a közigazgatás szigorúan a kamarai adminisztráció irányítása, illetve felügyelete alá tartozott. A városi és a kezdetleges községi önkormányzati szervek ugyan a kamarai adminisztráció korában is megalakultak, illetve működtek, de megalakulásukra és működésükre is döntő befolyással voltak az adminisztráció tisztviselői. A városokban, különösen a központban lévő Budán és Pesten, erősen érezhető volt minden téren a kamarai adminisztráció gyámkodása, melyet a városi magisztrátus és a városok polgársága minduntalan igyekezett lerázni magáról. Budán a polgármestert, Pesten, Egerben a bírót először a kamarai adminisztráció (Egerben a kamarai prefektus) egyszerűen kinevezte. Később az adminisztráció csak a jelölés jogát tartotta fenn magának, bár Budán pl. a polgármester megválasztására hivatott ún. polgári választmányt is a kamarai adminisztrátor nevezte ki. A tanácsnokok Budán először az adminisztrátor kinevezése útján kerültek állásukba, később az adminisztrátor javaslatára a tanács választásával. Új városi hivatalok, állások szervezése a kamarai adminisztráció, illetve a Bécsi Kamara javaslatára történt meg. A városi tisztviselőket állásukban a kamarai adminisztrátor erősítette meg, a polgármester, a bíró az esküt a kamarai adminisztrátornál tette le. A tanács, a bíró, egyéb városi tisztviselők működésére vonatkozólag az instrukciókat a kamarai adminisztráció adta ki. Az igazgatás minden ágát rendeletekkel szabályozta, minden fontosabb ügyben a városi magisztrátus jelentéssel tartozott az adminisztrációnak. A kamarai adminisztráció ebben a munkában többször támaszkodott német joggyakorlatra. Kétségtelen azonban az, hogy — bár a szabad királyi, vagy egyéb városi kiváltságok sérelmével — a városi élet megindítása is több vonatkozásban a kamarai adminisztráció működéséhez fűződik. Nemcsak a közigazgatás megszervezése, hanem a városi árvaügyek, a városi rendészet, a vásárok, piacok megnyitása, a céhek szervezése, élelmiszerárak szabályozása, egészségügy, iskolák felállítása és a városi élet más ré-