Nagy István: A Magyar Kamara és egyéb kincstári Szervek (Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 9. Budapest, 1995)
I. A MAGYAR KAMARA
napját is bejegyezték. A hitelezők neve alá utólag a kamatláb leszállításának időpontját és mértékét is beírták. A kötet második része, valószínűleg az 1770-es évek állapota szerint, a Magyar Kamaránál letétbe helyezett kamatozó óvadékokat tartalmazza. Először is a szolgálatban már nem lévő, volt kamarai tisztviselők vissza nem fizetett óvadékait, majd sorjában a sótisztviselők, a harmincadtisztviselők, végül a pénztári és az uradalmi alkalmazottak óvadékait tünteti fel. A kimutatás a Pozsonyi Kamara, a Szepesi és a Szlavón Kamarai Adminisztráció tisztviselőire terjed ki. Az egyes tételek a következő adatokat tartalmazzák: a kamarai alkalmazott neve, állása, a kamatláb, az óvadék összege, az évi kamat összege. A kötetet kutatás esetében laponként kell átnézni. A kimutatást valószínűleg az 1760-as, 1770-es években készítették a Magyar Kamara számvevőségén. E 109. CONSIGNATIO UNIVERSORUM FUNDATIONUM ET CAUTIONUM CAPITALIUM (Kimutatás a Kamara által felvett tőkékről) 1739—1749 1 kötet Nyilvántartókönyv 1739—1749 1 kötet E kimutatás keletkezése a bécsi hitelpénztári igazgatóság működésével kapcsolatos. A hitelpénztári igazgatóságot 1748-ban a birodalmi hitelügyek irányítására és szabályozására állították fel. Az új pénzügyi szerv működésének megkönnyítésére a Magyar Kamara alá tartozó pénztáraknak is számadási kivonatokat kellett a Bécsi Kamarához felküldeniök a kamarai jövedelmekről és kiadásokról, továbbá a Magyar Kamara által felvett adósságokról. A Bécsi Kamara számvevősége e számadási kivonatok alapján állította össze a Magyar Kamarát terhelő adósságok kimutatását, amely az 1749. február 6-i királyi leirat mellékleteként érkezett le a Magyar Kamarához. A kimutatás a Kamara által felvett tőkéket három csoportra osztja: az előlegkölcsöntőkékre, az alapítványi tőkékre s a kamarai tisztviselők óvadékaiból álló tőkére. Minden egyes csoporton belül külön-külön feltünteti a Pozsonyi Kamara, a Szepesi Kamarai Adminisztráció, a Szlavón Adminisztráció és az összes sóhivatalok pénztárához befolyt tőkéket. Az előleg-kölcsöntőkéknél a kimutatás a következő adatokat tartalmazza: a kölcsöntőke összege, a hitelező neve, a hitelezés kelte, időtartama, az évi törlesztés összege, kamatláb, évi kamatösszeg, elmaradt törlesztés 1746. december 31-ig, az évi törlesztések előirányzata. Az előleg-kölcsöntőkéket egyházi és világi főurak, egyházi intézmények, gazdagabb polgárok nyújtották az osztrák örökösödési háború szükségleteire. Az alapítványi tőkéknél és az óvadékoknál csak a tőke összegét, a hitelező, illetve az óvadékot elhelyező nevét, a kamatlábat és az évi kamatösszeget tüntették fel. A tő-