Nagy István: A Magyar Kamara és egyéb kincstári Szervek (Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 9. Budapest, 1995)
I. A MAGYAR KAMARA
Az iratok többi része XIX, századi és elsősorban Besztercebánya városára vonatkozik. A legtöbb probléma az erdőhasználati kérdésben adódott. A bizottság jelentése állandóvá vált az idők folyamán; a városok és kamarai hivatalok úgy fordultak ide beadványaikkal és jelentéseikkel, mint bármely más hivatalhoz vagy főhatósághoz. 1833-ban egy udvari rendelet választott bíróságra bízta a perben a döntést, addig — és a bíróság elé nem tartozó ügyekben — egy kir. biztos intézkedett. A per befejezéséig az 1820-i állapotok szerint használta az erdőt Besztercebánya, ill. a Kamara. — A rendelet, a kir. biztos működése korántsem jelentette azt, hogy a város visszavonult volna a Kamara elől; a biztos keveset ért el. 4 Az állag korántsem tartalmazza a per teljes anyagát. Erre mutat a bizottságok iratainak töredékessége, a következetlenség jegyét magukon viselő iratcsoportok. Az 1820-as évek elejéről maradtak fenn bizottsági jegyzőkönyvek, beadványok, különféle fórumokhoz: a Magyar Kamarához, a bizottsághoz, a besztercebányai Kammerverwaltung-hoz, a Selmecbányái Oberkammergrafenamt-hoz intézve, iratjegyzékek, vegyes mellékletek. Az állag adatai tehát kiegészítésre szorulnak kutatás esetén. A XVI.—XVII. századokra vonatkozóan a Magyar Kamara időrendi sorozatai, a departamentális rendszer korából pedig a Montanistica és Civitatensia departamentumok adhatnak részletes felvilágosítást. Esetleg az abszolutizmuskori levéltár is, mivel az anyag onnan került át ide. Az anyag egyes darabjain folyószámok találhatók az 1., 2., 6. tárgyi csoportban, de segédlet hiányában egyenként kell átnézni ezeket is, hasonlóan a többi csoporthoz. Jegyzetek 1 A Neusohler Process Aktén állagához korban megfelelő tanulmány: Sashegyi Oszkár: a Magyar Kamara szerepe a bányaügyi igazgatásban 1790—1848. LK, 1971/2. 271—296. 2 Sashegyi i.m. 275. 3 Ben.res. (E 21.) 1743. okt. 1-jei, a Magyar Kamarához intézett rendeletekhez csatolva. Ebben az uralkodó a Kamarát értesíti a bizottság létrehozásáról, a kijelölt tagok nevéről, utasítja a napidíjak kiutalására. A bizottságban gr. Erdődyn kívül részt vett: Adelffy János magyar kancelláriai tanácsos, Fekete György udvari és Jászy Pál magyar kamarai tanácsos, Kvassay László barsi és Urbany János zólyomi alispán. A titkár Koller János József volt. 4 Sashegyi i.m. 290.
