Nagy István: A Magyar Kamara és egyéb kincstári Szervek (Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 9. Budapest, 1995)

I. A MAGYAR KAMARA

igazgatóság személyzeti ügyei is (a vidéki ügyészségekre 1. a „Fiscalia et Juridica" ügyosztályt). A sóhivatali, harmincadhivatali, uradalmi, a posta- és a bányaszemélyzet ügyeit ezzel szemben a megfelelő ügyosztály anyagában kell keresnünk. Az 1830-as évektől kezdve az ügyosztály a vízi és építészeti igazgatóság személyzeti ügyeivel is foglalkozott. Előzőleg ezt a munkát a Kamara részéről 1810-ig az „Aedilia", 1811—1830-ig pedig az „Oeconomica" látta el. (A vízi és építészeti igazgatóság személyzeti ügyeit egyébként a Helytartótanács és a Kamara közösen intézte. 1810-től kezdve a Kamara befolyása ezekben az ügyekben állandóan csökkent, s 1830 után lassanként csak az illetmények és egyéb juttatások kifizetésére, az igazgatóság pénztárának és számvevőségének ellenőrzésére terjedt ki.) A személyzeti ügyek intézése kapcsán az említett hivataloknál az ügyosztálynak kellett foglalkoznia az állások betöltésével, a pályázatokkal, új állások szervezésével, az előléptetésekkel, az elmozdításokkal, áthelyezésekkel, a fizetésekkel, a fizetések utáni taksák levonásával, a fegyelmi ügyekkel, napidíjak, útiköltségek kiutalásával, a kamarai alkalmazottak nemességi ügyeivel, az özvegyek és árvák ellátásával stb. Az ügyosztály közreműködésével terjesztette fel a Kamara az udvarhoz a tisztviselők alkalmazásáról, áthelyezéséről, az állások megüresedéséről szóló, a Kamara egész személyzetére vonatkozó heti, havi vagy negyedévi táblázatokat (tabelláé accomodationum, promotionum), ezenkívül a Kamara fizetési és személyi statusát (status personalis et salarialis). A vidéki hivatalok ilyen kimutatásai az ügyosztályhoz kerültek, onnan a számvevőséghez, amely elkészítette az összesítéseket. A „Gremialia" anyagában találhatók meg a Kamarát általánosan érintő vagy a Kamara igazgatási apparátusának egészében változásokat hozó, inkább a kamarai központot illető szervezeti szabályozások iratai is. E tekintetben elsősorban a Kamara és a Helytartótanács 1790 utáni szétválasztásával kapcsolatos ügyek, szervezeti változások érdemelnek figyelmet. Bő forrásanyagot nyújt az iratanyag a kamarai ügyvitel, így pl. a hivatalos nyelv, iratkezelés, a hivatalos levelezés, a postázás, a munkaidő, a hivatali titoktartás szabályozására is. Ennek alapján figyelemmel kísérhető a Kamara ügyvitelét és hatáskörét szabályozó új utasítások megszületése (sajnos épp a hivatali utasításokkal kapcsolatos iratanyag igen hiányosan maradt meg), a központi hivatalok, mint az irattár, levéltár, számvevőség ügyvitelének, működésének változása. Kiterjedt az ügyosztály munkája a kamarai adminisztrációk, az építészeti igazgatóság és a királyi jogügyi igazgatóság működésének a szabályozására is. A harmincadhivatalok, a sóhivatalok, a különféle uradalmi hivatalok ügyvitelének és munkájának az ellenőrzése csak általánosságban tartozott az ügyosztályra, a szakügyvitellel a megfelelő ügyosztályok foglalkoztak. Az ügyosztály adminisztrálta a központi hivatalok dologi kiadásainak az ügyeit, gondoskodott a hivatalok épületeinek javításáról, a tisztviselők elhelyezéséről, az irodahelyiségek bútorzatáról, az irodaszerekről, a fűtésről. A Helytartótanács irattárának az irodaszerekről készített számadásait is ellenőrizte. A kamarai hivatalok épületeinek gondozásán túl hatáskörébe tartozott — elsősorban 1830 után — a budai és pesti kincstári (kormányhatósági) és királyi épületek tatarozása, az épületek karbantartásával, javításával vagy felhasználásával kapcsolatos számadások ellenőrzése. A budai királyi palota gondozására az iratok között az 1830-as évektől kezdve sok adat található.