Nagy István: A Magyar Kamara és egyéb kincstári Szervek (Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 9. Budapest, 1995)

I. A MAGYAR KAMARA

póliumokká ne váljanak. Közösen intézte a két hatóság a mezővárosok királyi várossá való emelésének kérdéseit. Mindezeket az ügyeket egy vegyes bizottság tárgyalta meg. (A vegyes bizottság iratait 1. a Helytartótanács levéltárában a „Departamentum civitatense" állag „Acta commissionis mixtae" sorozatában.) A városi élet legfontosabb ágainak az ellenőrzése egyébként a Helytartótanács illetékességébe tartozott. Ez az ellenőrzés általában a következőkre terjedt ki: az árva- és gyámügyekre, a kórházakra, szegényházakra, az alapítványokra, az egészségügyre, az egyházakra, a szerzetesrendekre, a városi közigazgatásra, az oktatásügyre, a hadiadó és a katonai beszállásolás ügyére, a céhekre, a közbiztonságra, általános rendészetre, az áruk és mértékek szabályozására, a népességösszeírásra, a városok országgyűlési követei működésének szabályozására. A szabad királyi városoknak a Magyar Kamarához való viszonya az 1794. évi szabályozást követően egészen 1848-ig lényegében változatlan maradt. A reformkorszak országgyűlésein történtek ugyan kísérletek a városok helyzetének rendezésére, önkormányzatuk, közigazgatásuk, felsőbb hatósági függésük megreformálására, alapvető változást ilyen téren azonban csak az 1848. évi forradalom hozott. A tanácsülési jegyzőkönyvek szerkezete megegyezik a többi ügyosztály tanácsülési jegyzőkönyveinek szerkezetével. Mutatójuk nincsen. A kamarai központi iktatókönyvekben található városi ügyekhez szolgáló mutató (Index ad protocollum exhibitorum) a tárgyakat és az ezekre vonatkozó iktatószámokat tünteti fel, a kutatásnál jelentősége nincsen. Az iratok irattári rendszere azonos a többi ügyosztály kútfő-tételes irattári rendszerével. 1814-ig mutatóval és számsorral ellátott lajstromkönyvek, 1815-től kezdve pedig betűrendes mutatók segítségével lehet az iratokban kutatni. Megjegyezzük, hogy az egyes városok ügyei külön kútfőkben találhatók, s a kútfők általában nem tárgyak szerint oszlanak meg. Az iratanyag 1805-től kezdve selejtezett, a selejtezett iratok iktatószámát a számsorlapokon kihúzták. A bányavárosok ügyei, amelyeket egyébként szintén ez az ügyosztály intézett, 1824—1835-ig a „Civitates montanisticae" ügyosztályban találhatók. E76. CIVITATES MONTANISTICAE (Bányavárosi osztály) 1824—1835 10 csomó, 7 kötet 1. Iratok (Civitates montanisticae) 1824—1835 10 csomó 2. Mutatók számsorral (Index in montanisticis civitatensibus) 1824—1835 7 kötet