Nagy István: A Magyar Kamara és egyéb kincstári Szervek (Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 9. Budapest, 1995)

I. A MAGYAR KAMARA

Az ügyosztály foglalkozott a krassói bányáknak és a katonaságnak kincstári fával és terményekkel való ellátásával. Hozzá tartozott a tizedbérlet ügye is. A kincstári birtokok jobbágyságának ügyei az ügyosztály számára többirányú elfoglaltságot jelentettek. Munkája elsősorban a jobbágyi szolgáltatások szabályozására, a jobbágyság adóügyeire, a hagyatéki ügyekre (örökség letétbe helyezése), elemi károk esetén vetőmag és állatok kiutalására terjedt ki. Az ügyosztály hatáskörébe tartozott továbbá az úriszéki bíráskodás, a községi közigazgatás ellenőrzése is. Sok adat található az ügyosztály iratanyagában a mezővárosok, a kiváltságos kerületek (Kikinda, Becskerek), a vásárok, céhek, piaci forgalom szabályozására (mezővárosi kiváltságok, úrbéri szerződések stb.). Itt említhetők meg a kegyúri joggal kapcsolatos teendők. Ezek közé tartozott a templomok, iskolák építése, fenntartása, papok, tanítók kinevezése, ellátása, a szerzetesek támogatása, sőt az oktatás ellenőrzése is. Az iratanyag a protestáns és a görögkeleti egyház- és iskolaügyre is felvilágosítást nyújt. Sokat foglalkozott az ügyosztály a telepesek és a telepítések ügyeivel is. Az ügyosztályhoz rendszeresen érkeztek kimutatások a betelepülők számáról, a részükre adott juttatásokról és a telepesek egyéb viszonyairól. Az ügyosztály intézte a külföldi telepesek hagyatéki és örökösödési, vagyonuk letétbe helyezésével kapcsolatos ügyeit is. A német birodalomból, Ausztriából történő telepítések mellett meg kell említeni 1790 után a török birodalomból menekülők befogadását, a zágrábi püspökség praedialistáinak áttelepítését a Bánságba, a francia háborúk alatt a katonai önkéntesek és a XIX. század közepe felé bányászok, dohányültetvényesek és kertészek telepítését. Számos feladatot róttak az ügyosztályra a különféle építési és vízszabályozási ügyek is. A kamarai hivatalok, uradalmak épületei, a templomok, iskolák, paplakok építése mellett kaszárnyák és postaépületek emelésére is vannak adatok. Különös figyelmet szenteltek továbora is a telepes falvak építkezéseire (telepes házak, templomok, iskolák, a falvak mérnöki tervek szerint való építése). Az ügyosztály irányította az utak építését, a folyók szabályozását és csatornák építését (Temes, Bega, Berzava), az alibunári mocsár lecsapolását (1830 körül), a Bánság térképezését, a birtokok felmérését. Az ügyosztály á fentieken kívül még a különféle pénztárak, a számvevőség, a letéthivatal, a községek számadásainak ellenőrzésével foglalkozott. Az ügyosztályhoz küldték fel ellenőrzésre a kamarai adminisztráció különféle (ügyek szerint készített) jegyzőkönyveit, a jövedelmekről, kiadásokról szóló számadásokat, különféle kimutatásokat. Ezek az ügyosztálytól a számvevőséghez kerültek át. Az iratanyagban kincstári peres ügyekre, a kincstár jogainak védelmére, a kincstárra háramló ingatlanokra (fiscalitas, caducitas), csempészetre, uzsorára is vannak adatok, bár ezeknek az ügyeknek az intézését elsősorban a jogi ügyosztályok (Fiscalia, Juridica) látták el. A harmincadügyek és sóügyek sem tartoztak az ügyosztály hatáskörébe, a kamarai adminisztrátornak azonban joga volt a harmincad- és sóhivatalok ellenőrzésére, meglátogatására. Az erről szóló jelentések az ügyosztály anyagában találhatók. Az ügyosztály tanácsülési jegyzőkönyveinek a szerkezete teljesen megegyezik a többi ügyosztály jegyzőkönyveinek a szerkezetével. A jegyzőkönyvekhez 1800— 1803-ig betűrendes mutató is van, amely feltünteti a tanácsülés napját, az ügy iktatószámát és tárgyát. Az 1805 utáni jegyzőkönyvek nem maradtak fenn.