Nagy István: A Magyar Kamara és egyéb kincstári Szervek (Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 9. Budapest, 1995)

I. A MAGYAR KAMARA

E73. BANATICA (Bánsági ügyek osztálya) 1790—1848 159 csomó, 87 kötet 1. a) Tanácsülési jegyzőkönyvek (Protocolla Banatica) 17901805 16 kötet b) Tanácsülési jegyzőkönyvek másodpéldányai 1793 1 csomó 2. Mutató a tanácsülési jegyzőkönyvekhez (Index protocollorum sessionalium in Banaticis) 1800•1803 1 kötet 3. Véleményívek (Protocolla Banatica) 1790•1805 1847•1848 16 kötet 2 csomó 4. Iratok (Banatica) 1790•1847 156 csomó 5. Lajstromkönyvek mutatóval és számsorral (Banatica) 1790-1812 21 kötet 6. Mutatók számsorral (Index in Banaticis) 1813•1847 33 kötet A II. József korában a közigazgatási kerületek szerint felállított kamarai adminisztrációk közül nyolcat 1793. november l-jén megszüntettek. Csupán azok a kamarai adminisztrációk maradtak meg, amelyek a Kamara és a Helytartótanács egyesítése előtt is fennálltak, s amelyekre a kamarai központtól távolabb eső területek kincstári igazgatása szempontjából továbbra is szükség volt. Megmaradt tehát az 1785 előtt is fennállt kassai, temesi és zombori adminisztráció. A fiumei kerület és a 16 szepesi város kerülete, amelyek a II. József-féle kamarai szervezet működése idején (1785—1793) a zágrábi, illetve a kassai kamarai adminisztráció alá tartoztak, szintén visszanyerték, mint kamarai adminisztrációk, 1785 előtti önállóságukat. A megmaradt kamarai adminisztrációk közül a legnagyobb jelentősége továbbra is a temesi, illetve a bánsági adminisztrációnak volt. A bánsági adminisztrátor hatásköre csökkent a II. József korában ráruházott hatáskörhöz képest, megszűnt a szabad királyi városok feletti felügyeleti joga, a só- és a harmincadhivatalok — bizonyos felügyeletet kivéve — nem tartoztak 1790 után alája, az alapítványi birtokokkal kapcsolatos teendőit, tekintettel arra, hogy az alapítványi birtokokat a továbbiakban a Helytartótanács kezelte, szintén át kellett adnia. Lényegében tehát csak a kincstári birtokok feletti hatásköre maradt csorbítatlan. Ez utóbbi bőségesen ellátta feladatokkal az adminisztrációt. A nagykiterjedésű birtokokon folyó gazdálkodás, a birtokokon bevezetett különleges gazdálkodási újítások, a telepítés, a birtokok értékesítése továbbra is nagy személyzettel és hivatali apparátussal rendelkező adminisztráció fenntartását tette szükségessé. Ezeknek az ügyeknek a felsőbb irányítására 1790 után a visszaállított Kamaránál továbbra is külön ügyosztályt (Banatica) tartottak fenn. A „Banatica" ügyosztály tevékenységében a bánsági kamarai adminisztráció hatáskörének 1790 utáni csökkenése nem okozott lényeges változást, hiszen az ügyosztály II. József alatt is általában csak a birtokok gazdálkodásával és a kamarai adminisztráció szervezeti és személyzeti ügyeivel foglalkozott. (A kamarai adminisztrációt egyéb