Nagy István: A Magyar Kamara és egyéb kincstári Szervek (Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 9. Budapest, 1995)

I. A MAGYAR KAMARA

f) Festetics halála után visszamaradt lajstromozott iratok (Praesidialia post obitum vice-praesidis Pauli Festetics remanentia) 1774—1782 3 csomó g) Lajstromkönyv (Elenchus actorum post obitum vice-praesidis Pauli Festetics inventorum) 1774—1782 1 kötet h) Festetics halála után visszamaradt lajstromozatlan kb. iratok (Irregestrata) 1774—1782 1 csomó A kamarai elnöki iratokat (az elnök személyes levelezését) a Kamara ügyosztályi irataitól tárgyi tekintetben elválasztani lényegében nemigen lehet. Az elnöki iratok a Kamara hatáskörébe utalt valamennyi ügyre vonatkoznak. Általában bizonyos fontosabb intézkedés megtételét előzte meg a kamarai elnöknek a Bécsi Kamara elnökével vagy más bécsi hatóságok vezetőivel, a magyar kancellárral való levélváltása. (A Bécsi Kamara elnökétől és a magyar kancellártól érkezett leiratok egyébként zömmel nem ebben, hanem a ,,Praesidiales aulicae" állagban vannak.) Az elnöki levelezés tehát rendszerint új és fontos intézkedéseket megelőző elképzelésekre, véleményekre, javaslatokra, az ügyek sokszor bizalmas jellegű előkészítésére nyújt értékes felvilágosítást. Itt találhatók elsősorban azoknak az ügyeknek az iratai is, amelyek elintézése az elnöknek s nem a tanácsnak a hatáskörébe tartozott. Ezek az ügyek főleg a Kamara szervezetére, a tisztviselői kar személyi összetételére, a hivatali munka beosztására vonatkozó ügyek voltak. A Kamara jogi állására, a Kamara jövedelmeinek hovafordítására vonatkozó kényes természetű, bizalmas ügyek iratai szintén főleg az elnöki levelezésben keresendők. Bőségesen akadnak természetesen olyan iratok is, amelyek csak azért vannak az elnöki sorozatban, mert azokat a Kamara elnökéhez, nem pedig a Kamara tanácsához címezték (pl. kérelmek, panaszok, feljelentések stb.). Ezeket az ügyeket az elnök rendszerint áttette a tanácshoz. Egyébként az elnöki, ,correspondentia" iratai — mint az elnök személyes ügyintézéséhez tartozó ügydarabok — zömükben nem kerültek a tanácsülés elé. Az iratokat nem vezették be a „protocollum exhibitorum"-ba, s azokat az ügyosztályi iratoktól teljesen elkülönítve kezelték. 1. Erdődy János kamaraelnök iratai (J/a) Az iratanyag a Magyar Kamara ebben az időben végrehajtott reformjára igen becses adatokat tartalmaz. Grassalkovich Antal elnök halála után először is annak irathagyatékát kellett felszámolni, s a halála miatt félbeszakadt ügyeket lezárni. Az 1772. esztendőben a Magyar Kamara átszervezésének ügyei nyomulnak előtérbe. Elsősorban az új utasítás kidolgozásának előzményei, a Magyar Kamara önállóságát érintő bécsi tárgyalások, Erdődy elnöknek Festetics Pál alelnökkel, a Bécsi Kamara elnökével és alelnökével, Püchler kabineti titkárral ebben az ügyben folytatott levelezése érdemelnek figyelmet. Ezt követik 1773-ban a reform megvalósításával kapcsolatos belső elnöki intézkedések, a hivatali eskü letétele, a referenciák elosztása, a Szepesi Kamara és a főbb kamarai hivatalok instrukcióinak ügyei. Ki kell emelni a hitelfőpénztár megszervezésére vonatkozó iratokat. A hitelfőpénztár sem megalakulásakor (1774), sem későbbi működése során nem tartozott a Kamara tanácsa alá, a hitelfőpénztár ügyei kimondottan bizalmas jellegű elnöki ügyek voltak. Ez abból is következett, hogy a hitelfőpénztár munkáját nem a tanács, hanem a Kamara elnökéből, alelnökéből és a Kamara főpénztárát igazgató tanácsosból összetevődő hitelbizottság (Creditcommission) irányította. Az elnöki iratok nyújtanak felvi-