Nagy István: A Magyar Kamara és egyéb kincstári Szervek (Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 9. Budapest, 1995)

I. A MAGYAR KAMARA

E66. FLUMINENSIA (Fiumei osztály) 1776-1785 11 kötet, 5 csomó 1. Tanácsülési jegyzőkönyvek (Protocolla Fluminensia) 1777-1785 8 kötet 2. Iratok a) Ügyosztályi iratok (Acta Fluminensia) 1776—1781 4 csomó b) Számvevőségi ellenőrzésre felküldött számadási iratok (Fluminensia officinalia), betűrendes mutatóval ellátott lajstrommal 1776—1781 1 csomó c) Királyi rendeletek másolatai (Liber benignarum resolutionum) 1776—1780 1 kötet 3. Ügyviteli segédkönyvek a) Nyilvántartókönyv a fiumei ügyekben történt kiadmányokról (Liber videat Fluminensis) b) Nyilvántartókönyv a fiumei ügyekben a Kamarához érkezett és a számvevőségnek kiadott jelentésekről (Libri informationum Fluminensium) 1777—1784 1 kötet 1776-1780 1 kötet Fiúménak és környékének 1776-ban Horvátországhoz, illetve 1779-ben Magyarországhoz való csatolása a Magyar Kamara területi illetékességének és feladatainak újabb megnövekedését jelentette. Fiume és környéke 1776 előtt nem tartozott magyar uralom alá, hanem az osztrák tengermelléki tartomány részeként a trieszti főintendantúra, közvetve pedig a bécsi Hofkommerzienrat alá volt rendelve. Ezt a Magyarországra nézve sérelmes állapotot Mária Terézia II. József javaslatára, aki felismerte Fiume jelentőségét a magyar tengeri kereskedelemben és gazdasági életben, 1776-ban szüntette meg. Mária Terézia 1776-ban Fiumét területével még nem Magyarországhoz, hanem a horvát királysághoz kapcsolta, bár a város, saját érdekeit tartva szem előtt, rögtön Magyarországhoz szeretett volna csatlakozni. A fiumei terület közigazgatásilag így is a Magyar Kancellária fennhatósága alá került, ez utóbbi azonban egyelőre nem a Helytartótanács, hanem az 1779-ig fennálló Horvát Tanács útján kormányozta a területet. A fiumei terület ügyeit a Magyar Helytartótanács 1779-ben vette át, amikor Fiume és környéke Magyarország részévé vált. A kincstári gazdálkodás ügyei, mivel a Magyar Kamara fennhatósága ilyen tekintetben Horvátországra is kiterjedt, már 1776-ban rögtön a Magyar Kamarához kerültek. Fiúméval együtt Horvátországhoz csatolták a Károly-úttól északra eső területeket egész Károly városig, Károly várossal és a buccarii uradalommal együtt, majd 1777ben a Károly úttól délre Buccari, Buccarica, Portó Ré városokat és környéküket. E terület új megyeként (Szeverin megye) került a horvát királysághoz. A terület élére kormányzót állítottak, ő intézte a terület közigazgatási, bíráskodási és kincstári gazdálko-