Nagy István: A Magyar Kamara és egyéb kincstári Szervek (Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 9. Budapest, 1995)

I. A MAGYAR KAMARA

vételeit, 1786-ban pedig az összes egyházi javadalmak intercalaris bevételeit is a vallásalaphoz csatolta. Amennyiben bizonyos üresedésben lévő egyházi méltóság vagy tisztség betöltésre került, a birtokba való beiktatást a király nevében szintén a Kamarának kellett eszközölnie. Ilyenkor a beiktatott egyházi személynek leltár szerint a birtokot is átadták. Az iratanyagban az 1776—77-ben felállított új püspökségek (besztercebányai, rozsnyói és szepesi, székesfehérvári és szombathelyi katolikus, körösi és nagyváradi görög katolikus püspökségek) birtokaira s a püspökségekre vonatkozó kiadásokra is vannak adatok. Az üresedésben lévő egyházi méltóságok birtokainak ügyeit, legalábbis az ügyek egy részét nem mindig ez a departamentum intézte. A birtokokon folyó gazdálkodást, a birtokok kezelését 1776—1781-ig és 1785-ben egy külön ügyosztály, az „Episcopalia" irányította. (L. erre az „Episcopalia" c. — E 51. — állag ismertetését.) Az üresedést követő vagyonleltározás, illetve az egyházi tisztség betöltése esetén a birtokba való beiktatás ügyei azonban inkább a „Fundationalia et ecclesiastica" ügyosztályra tartoztak. A két ügyosztály hatásköre nem különült el élesen egymástól, referensei is többször közösek voltak. Újabb feladatokkal bővült az egyházi és vallásalapi ügyekkel foglalkozó ügyosztály munkaköre 1782-ben, a tanítással vagy egyéb közhasznú tevékenységgel nem foglalkozó szerzetesrendek eltörlésével kapcsolatban. A szerzetesrendek feloszlatásával járó teendőket a Helytartótanács és a Kamara együttesen végezte. Az ügyek intézésére egy különbizottságot állítottak fel, amelynek elnöke a kamarai elnök volt. A Helytartótanács részéről a bizottságban két tanácsos vett részt. A Kamarára az ügy pénzügyigazgatási és gazdálkodási része tartozott. A kamarai biztosok a Helytartótanács megbízottjával együtt átvették az egyes feloszlatott rendek, rendházak vagyonát, az öszszes ingatlanokról és ingó tárgyakról leltárt készítettek. A feloszlatott szerzetesrendek egész vagyontömegét a Kamara vette kezelésbe, a pénzt és az értékeket a kamarai pénztárba helyezték el, s ott ezekről külön számadásokat vezettek. U. József 1782. szeptember 10-én az egyházi ügyek igazgatására, köztük a szerzetesrendek feloszlatásának az irányítására, a Helytartótanácson belül egyházi bizottságot szervezett. Az egyházi bizottságnak egy kamarai tanácsos is tagja volt. Bár a szerzetesrendek feloszlatásával kapcsolatos teendők végrehajtásával a Helytartótanácsot bízták meg, a volt szerzetesi vagyon kezelése, a birtokok igazgatása továbbra is a Kamara hatáskörében maradt. A Kamara ezeket a birtokokat a kincstári uradalmak mintájára igazgatta. A feloszlatott szerzetesrendek vagyonából eredő jövedelmeket is a kamarai főpénztár kezelte, s vezetett róluk külön számadásokat. A Kamara fizette ki ezekből a pénzekből a volt szerzetesek nyugdíjait vagy egyéb járandóságait. II. József 1782 szeptemberében a feloszlatott szerzetesrendek vagyonát az akkor létesített vallásalaphoz csatolta. A vallásalap vagyonát kezelő vallásalapi pénztár (azelőtt lelkészpénztár) a Helytartótanácshoz tartozott. A kamarai pénztár a volt szerzetesrendek vagyonából származó jövedelmeket ettől kezdve ennek a pénztárnak utalta át. A javak kezelése, a birtokok jövedelmeinek beszedése a Kamara hatáskörében maradt továbbra is (Ben. resol. 1782. ápr. No. 7. par. 4.). A vallásalap javainak kezelését H. József alatt a Helytartótanács , ,Departamentum ecclesiasticum oeconomicum bonorum" és „Departamentum ecclesiasticum oeconomicum" nevű ügyosztályai vették át.