Nagy István: A Magyar Kamara és egyéb kincstári Szervek (Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 9. Budapest, 1995)

I. A MAGYAR KAMARA

kapcsolatos gazdasági és építkezési ügyeket. A zálogház kincstári pénz segítségével kezdte el működését. Mária Terézia 40 000 Ft előleget utalt ki a zálogház céljára addig, amíg az, tőkéjének megfelelő gyarapodása révén, önmaga is talpra nem áll. A zálogházi pénzalaphoz utalták át az uzsorások elleni eljárások alkalmával lefoglalt tőkék egyharmadát. (Az uzsora miatt lefoglalt tőke 1/3-a a feljelentőt, 1/3-a a kincstárt, 1/3-a pedig a zálogházi alapot illette.) Az építkezés irányításával, a zálogház berendezésével és felszerelésével az uralkodónő Kempelen Farkas kamarai tanácsost bízta meg. A zálogházi departamentum anyagában az előlegkiutalásokkal, az építkezéssel, a vegyes zálogházi bizottság működésével kapcsolatos iratok találhatók. A departamentum tanácsi jegyzőkönyveinek szerkezete azonos a többi ügyosztály jegyzőkönyveinek a szerkezetével. Mutatójuk nincs. Az iratok irattári rendszere is közös a többi ügyosztály iratainak a rendszerével. Az iratok havonként 1-től kezdődő numerusok szerint következnek egymás után, sorszámozásuk közös a többi ügyosztály iratainak a sorszámozásával. Segédletük a közös ügyosztályi lajstrom, a ,,Libri capitales". (L. az ügyosztályok elé írt bevezetőt s a „Libri capitales" c. állag ismertetését.) E 53. FISCALIA, JURIDICA, POLITICO-CAMERALIA (Kincstári jog- és érdekvédelmi osztály) 1773-1785 221 csomó, 29 kötet 1. Tanácsülési jegyzőkönyvek (Protocolla juridicofíscalia) 1773-1785 26 kötet 2. Iratok 1773-1785 221 csomó 3. Lajstromkönyv mutatóval 1783—1785 3 kötet A Magyar Kamara egyik legfontosabb kötelessége volt a felségjogok és a korona jogai révén a királyi kincstár tulajdonában levő, illetve a kincstárt illető vagy arra eső jószágok, jövedelmek, haszonvételek jog- és érdekvédelmének ellátása. Ügyelni arra, hogy a fiscus jogai, legyenek ezek ingatlantulajdonhoz vagy valamilyen haszonvételhez, jövedelemhez kötve, érvényben maradjanak, s ha netalán egyes királyi jogok feledésbe merültek vagy érvényüket vesztették, azok újból törvényes érvényre emeltessenek. A fenti feladatkör fontossága miatt a XVIII. század első felében (1747) a kamarai érdekvédelem ügyeinek megtárgyalására külön jogügyi bizottságot (commissio iuridica) állítottak fel. A bizottság 1772-ig működött, hatásköre — mint minden bizottságé — csak előkészítésre és véleményadásra terjedt ki. (L. a „Protocolla sessionalia commissionis iuridicae" E 8. állag ismertetését.) Az 1772—73. évi átszervezés alkalmával a kincstári jogi és érdekvédelmi ügyek intézésére is külön departamentumot lé-