Nagy István: A Magyar Kamara és egyéb kincstári Szervek (Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 9. Budapest, 1995)

I. A MAGYAR KAMARA

E 50. CONTUMACIONALIA ET SANITATIS/NEGOTIA/ (Egészségügyi osztály) 1773-1783 9 kötet, 5 csomó 1. Tanácsülési jegyzőkönyvek (Protocolla contumacionalia et sanitatis) 2. Iratok 1773—1783 1773—1783 9 kötet 5 csomó Az ország egészségügyi viszonyainak megjavítására, az egészségügy fejlesztésére, a járványos betegségek (pestis, kolera, marhavész) elleni védekezés céljából még 1738-ban helytartótanácsi-kamarai, vegyes egészségügyi bizottságot állítottak fel. A bizottság működése kapcsán így az ország egészségügyével két kormányszék, a Helytartótanács és a Magyar Kamara foglalkozott. A munka zömét természetesen a Helytartótanács végezte. A Helytartótanácsra tartozott az ország egészségügyi állapotának, az orvosoknak, gyógyszerészeknek, sebészeknek, bábáknak az ellenőrzése, az egészségügy megjavítását célzó intézkedések megtétele, a járványok elleni védekezés megszervezése, veszteglőintézetek felállítása. (L. erre a Helytartótanács „Acta sanitatis" állagát.) A Magyar Kamara foglalkozott az egészségügyi adminisztráció pénzügyi részével, vagyis az állami kincstárból egészségügyi célokra fordított összegek kiutalásával, a kiutalt pénzek felhasználásának ellenőrzésével, az egészségügyi intézmények (veszteglőházak) igénybevételéből származó esetleges jövedelmek (taksák) behajtásával. Az egészségügyi bizottság, mint állandó jellegű vegyes bizottság 1776-ig állt fenn. Fontosabb egészségügyi kérdések megtárgyalására azonban alkalomszerűen ezután is összehívták az egészségügyi bizottságot, amelynek egy kamarai tanácsos is tagja volt. Az egészségügyi adminisztráció kamarai vonatkozású ügyeinek az intézésére 1773-ban a Kamara kebelén belül külön ügyosztályt létesítettek. Ennek iratanyaga nyújt adatokat a Kamarának az egészségügyi bizottságban való működésére, ennek a működésnek a szabályozására, kamarai tanácsosoknak a bizottságba való kiküldésére. Az ügyosztály főleg az ország déli, északi és észak-keleti határán, a járvány elleni védekezés céljából felállított veszteglőházak, vesztegzárak, egészségügyi kordonok gazdasági ügyeivel foglalkozott. A Kamara utalta ki a fenti egészségügyi intézményekkel kapcsolatos személyzet (igazgató, orvos, kerülők) fizetését, nyugdíjait, gondoskodott épületek emeléséről, azok tatarozásáról, a veszteglőintézetek mellett vendéglők felállításáról. Összegeket utalt ki a veszteglőházban lévők élelmezésére, gyógyszerellátására. A Kamara építette a fertőzött helyekről érkezett áruk raktározására és fertőtlenítésére szolgáló raktárakat. Utasította a harmincadhivatalokat az egészségügyi zár felállításában való közreműködésre, a fertőzött áruknak fertőtlenítő raktárakba való küldésére. A különféle egészségügyi kiadásokat is rendszerint e harmincadhivatalok pénztáraiból utaltatta ki. Az egyes veszteglőintézeteket gazdasági felügyelet szempontjából a harmincadinspektorok alá helyezte. A veszteglőintézeteknek külön számadásokat kellett vezetniük a kincstártól kapott pénzekről, az árufertőtlenítésért vagy a