Nagy István: A Magyar Kamara és egyéb kincstári Szervek (Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 9. Budapest, 1995)

I. A MAGYAR KAMARA

s ezt a felfogást számos országgyűlési törvénycikk (1608:V., 1609:XXL, 1618:XV., 1622:XVIII., 1655:XI.) elfogadtatásával erősen hangsúlyozták. A valóságban a királyi jogkör gyakorlása a Magyar Kamara gazdálkodásában, a Magyar és Bécsi Udvari Kamara viszonya nem felelt meg az említetet törvényeknek.

31 Az ügyintézés folyamán a Magyar Kamara felterjesztéseit — függetlenül attól, hogy azokat a királyhoz vagy a Bécsi Udvari Kamarához címezte — a Bécsi Udvari Kamara vette át, majd megtárgyalta azokat, és a királyi döntésre javaslatot tett. A királyi rendeleteket többségükben a Bécsi Udvari Kamara fogalmazta meg és adta ki. Mind a királyhoz való címzés, mind a királyi aláírás azt a jogi helyzetet volt hivatva kifejezni, hogy a Magyar Kamara csak a magyar király alá van rendelve. A valóságban e formális jogi függetlenség mellett a Bécsi Udvari Kamarának komoly beleszólása volt a magyar kamarai ügyekbe. Meg kell jegyezni, hogy királyi rendeleteket a Magyar Kamara részére a Magyar Kancellária is kiadott. Ilyen rendeletek főleg birtokadományozási, városi ügyekben és a hadiadó intézésével kapcsolatosan keletkeztek.

32 A Magyar Kamara amúgyis formális függetlensége 1670 után erősen csökkent, mert egy 1672. évi királyi rendelet a Magyar Kamarát szolgálatilag az eddiginél nagyobb mértékben a Bécsi Kamara alá helyezte. A szorosabb alárendelés céljából kiadott 1672. évi kamarai instrukcióban a királyhoz, illetve a Bécsi Udvari Kamarához való viszonyt újból szabályozták. A király a jelentéseket nem saját személyéhez (ad Nos), hanem Udvari Kamarájához (ad cameram nostram aulicam) rendelte el felterjeszteni. Az utasítás egyébként ennek ellenére sem mondta ki a Magyar Kamara alárendeltségét. A Bécsi Udvari Kamara e megnövekedett hatáskörét az 1681. évi soproni országgyűlés kifogásolta. A magyar rendeknek a XIII. tc. értelmében újból sikerült a Magyar Kamara függetlenségét és azt kimondani, hogy a Magyar Kamara csak mellérendeltségi viszonyban legyen a Bécsi Udvari Kamarával.

33 Ennek a gyakorlatban továbbra sem volt jelentősége. A MAGYAR KAMARA SZERVEZETE ÉS ÜGYINTÉZÉSE A kamarai tanács Az ügyintézés legfontosabb szerve a tanács (consilium camerae) volt, ez a testület az elnökből (praefectus) és a tanácsosokból (consiliarii) tevődött össze. Az elnök távolléte alatt az üléseken a legidősebb tanácsos (senior) elnökölt. Az elnöki tisztség betöltetlensége esetén a Kamarát igazgató (director) vezette, az igazgatói teendőkkel szintén senior tanácsost bíztak meg. (Ezzel a tisztséggel inkább csak a XVII. században lehet találkozni.) A tanács az elnök vezetésével rendszeresen ülésezett, mégpedig hetenként többször, szükség esetén mindennap. Vasár- és ünnepnapokon csak akkor tartottak tanácsülést, ha halaszthatatlan ügyet kellett elintézni. A tanács szükséges létszámát a XVI. század folyamán kb. 4—5 tanácsosban rögzítették, ez a létszám azon-