Nagy István: A Magyar Kamara és egyéb kincstári Szervek (Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 9. Budapest, 1995)

I. A MAGYAR KAMARA

vérrel visszahódított területnek, a fegyverjog alapján saját tulajdonának tekintette, s ezeket 1781—82-ben a bécsi kincstár hasznára árverésre bocsátotta. Az árverésekkel kapcsolatos becslések, birtokfelmérések, továbbá a vételárak, hátralékok behajtása a bánsági adminisztrációnak és a Magyar Kamara bánsági ügyosztályának elég sok munkát adtak. A birtokok közül csak néhányat engedtek át a Magyar Kamarának, főleg a sószállítás, a bányászat művelésének elősegítése céljából. Egyes uradalmak uralkodói donatio-ként kerültek új tulajdonosaik kezébe. A kincstári birtokokon ebben az időben nagy lendülettel megindult telepítések ügyeivel is sokat foglalkozott a bánsági ügyosztály. Bővebb felvilágosítást nyújt erre az ,,Impopulationalia" állag (E 67.). A szabad királyi várossá emelt Temesvár ügyeivel a bánsági ügyosztály anyagában is találkozunk, elsősorban a város területén lévő kincstári ingatlanok miatt. Előfordulnak azonban kimondottan városi ügyek is, pl. a manufaktúrák, a városi árvagondozás ellenőrzésének ügyei. A városi tisztújításra és a számadások felülvizsgálatára azonban több anyagot tartalmaz a „Civitatensia" állag (E 49.). A bánsági só- és harmincadhivatalok 1781—82. évi átvételére, szervezésére vonatkozólag az ügyosztály iratai között sok adat található. Ettől eltekintve a só- és harmincadügyekkel inkább a kamara sóügyi (Salinaria) és harmincadügyi (Tricesimalia) osztálya foglalkozott (E 61., 63.). Az iratok közül a visszacsatolási bizottság által a Kamarának átadott iratok (2. a.) sorszámok szerint rendezettek, bő tárgyi kivonatokat tartalmazó lajstrom van hozzájuk (3. a.). A bánsági birtokok vételéért folyamodók kérvényei szintén sorszámok szerint rendezettek (2. b.), az iratokhoz készített lajstrom (3. b.) a sorszámot, a kérelmező nevét és foglalkozását, a kérelem indokát és jogcímét, az eladásra kért birtokok nevét és esetleg az árajánlatot tartalmazza. Az ügyosztályi tanácsülési jegyzőkönyvek rendszere azonos a többi ügyosztály jegyzőkönyveinek rendszerével. Az 1784 októbertől 1785 december végéig terjedő kötet fogalmazványi példány. Az ügyosztályi iratok irattári rendszere 1781—82-ben közös a többi ügyosztály iratainak rendszerével, segédletük a „Libri capitales", a közös ügyosztályi lajstrom (1. az ügyosztályok elé írt bevezetőt és a „Libri capitales" c. állagot). Az 1783—84. évi iratok kútfők és numerusok szerint rendezettek. A kútfők évenként 1-től kezdődő sorszámozást, a numerusok külön szintén 1-től kezdődő sorszámozást viselnek. Az iratokhoz betűrendes mutató van, amely az egyes betűkön belül időrendben sorolja fel az iratokat, s megadja a kútfő és a numerus számát. Az 1785. évi iratok csak numerusok szerint rendezettek. Betűrendes mutató van hozzájuk. Az egyes betűkön belül helységek vagy fontosabb tárgyi egységek számára külön rész (ív) van fenntartva, s van egy általános rész is. (A Magyar Kamara irányítása alatt működő bánsági adminisztrációra vonatkozólag lásd: az „Ungarische Kamerái-Administration zu Temesvár" c. fond — E 305. — 1779—1848 — ismertetését.)