Nagy István: A Magyar Kamara és egyéb kincstári Szervek (Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 9. Budapest, 1995)

I. A MAGYAR KAMARA

Segédkönyvek. a) Elenchus actorum Banaticorum per consiliarium Traicsik traditorum (2. a.) alatti iratokhoz 1778—1779 1 kötet b) Verzeichniss der Partheyen welche sich zum Ankaufe der Gütter... gémeidet habén. (2. b.) alatti iratokhoz 1779—1781 1 kötet c) Mutató a (2. c.) alatti ügyosztályi iratokhoz (Banatica) 1783—1785 3 kötet Mária Terézia 1778 elején a Bánságot, amelyet addig a bánsági „Landesadministration" útján bécsi hatóságok kormányoztak, Magyarországhoz csatolta vissza. Területén három megyét (Torontál, Temes, Krassó) szerveztek, csupán a határőrvidék maradt továbbra is a bécsi Haditanács uralma alatt. A visszacsatolt területen megindult a magyar közigazgatási, bíráskodási és kincstári gazdasági szervezet kiépítése. A kincstári gazdálkodást — Magyarország többi részéhez hasonlóan — természetesen a Magyar Kamarának kellett átvennie. A terület átadása, a magyar hatósági szervezet kiépítése több éven át tartott, úgyhogy a magyar hatóságok, köztük a Kamara is, csak az 1780-as évek elején vették át ténylegesen a Bánság kormányzását. A terület igazgatását 1778-ban — meghagyván egyelőre a régi bánsági adminisztráció szervezetét — a visszacsatolási bizottság (commissio incorporatoria) látta el. Ez a bizottság gazdasági ügyekben a Bécsi Kamara, közigazgatási és vallási ügyekben a Magyar Kancellária alá volt rendelve. (A bizottság elnöke gróf Niczky Kristóf, a Magyar Kancellária tanácsosa volt, aki 1782-ben a Magyar Kamara elnöke, 1783-ban pedig a Helytartótanács alelnöke lett.) A régi, osztrák szervezetű bánsági adminisztráció 1779-ben szűnt meg. Helyébe Niczky javaslatára egy ideiglenes jellegű kamarai adminisztrációt szerveztek, amely még nem a Magyar Kamara, hanem a visszacsatolási bizottság fennhatósága alatt állott, s főleg a kincstári gazdálkodás ügyeit intézte. Az ideiglenes kamarai adminisztráció személyzetét (elnök, 2 ülnök, három ügyész, két írnok és 1 szolga) a visszacsatolási bizottság elnöke nevezte ki. Ez az ideiglenes temesi, illetve bánsági adminisztráció 1781. február l-ig működött. Ekkor a Magyar Kamara átvette az összes dél-magyarországi kameráliák igazgatását (a határőrvidéket is). E nagyfontosságú feladatkörnek az ellátására Temesvárott a Magyar Kamara fennhatósága alatt adminisztráció létesült. Az összes kamarai ügyek átvételét megelőzőleg a só- és harmincadjövedelmeket már 1779 augusztusától kezdve a Magyar Kamara kezelte, ezeket azonban nem a pozsonyi főpénztárba, hanem a bécsi ,,Universal Kameralzahlamt"-ba kellett beszolgáltatnia. A Magyar Kamara vidéki szerveként működő bánsági, illetve temesi adminisztráció személyzete 1783-ban az elnökből, 3 ülnökből (1 közülük a számvevőséget vezette), 4 jegyzőből, 3 kancellistából, 2 accessistából, 4 írnokból állott. Az adminisztráció központjában (Temesvárott) volt regisztratúra, pénztár, építési és élelmezési igazgatóság. A kamarai adminisztráció alá kerültek az összes kincstári uradalmi tiszttartóságok és számtartóságok, az összes só- és harmincadhivatalok, sőt az adóhivatalok és a posták is. A temesvári adminisztrátor nemcsak a kincstári gazdálkodást irányította, hanem felügyeletet gyakorolt a megyei igazgatás és bíráskodás felett is. Uralkodói meg-