Nagy István: A Magyar Kamara és egyéb kincstári Szervek (Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 9. Budapest, 1995)

I. A MAGYAR KAMARA

INFORMATIONES CAMERALIS ADMINISTRATIONIS ÓVÁRIENSIS (A Magyaróvári Kamarai Adminisztráció jelentései) 1755—1758 1 csomó, 1 kötet 1. Iratok 1755—1758 1 csomó 2. Mutató (Regestum informationum Cam. Adm. Ováriensis) 1755—1758 1 kötet 1746 tavaszán az akkor már mintegy három évtizede a bécsi Ministerialis BancoDeputation-nak lekötött és általa igazgatott magyaróvári uradalmat — cserébe bizonyos átengedett belső-ausztriai vámjövedelmekért — visszavette a Bécsi Udvari Kamara és igazgatásra átadta a Magyar Kamarának. A Magyar Kamara kiküldött biztosa 1746. április 2-án vette át az uradalmat a Kamara nevében; ettől fogva 12 éven át egyéb kamarai uradalmakhoz hasonlóan illeszkedett be az óvári uradalom a Magyar Kamara által igazgatott birtokok sorába. Az uradalom élén álló adminisztrátor (Huggenstein-Hugg Károly) az átvétel pillanatától a Magyar Kamarának alárendelt tisztviselőként működött tovább, egyébként az uradalom belső szervezete a korábbi korszakból örökölt formák közt működött tovább. Mária Terézia azonban alig több mint egy évtized múlva, 1758 áprilisában — a bécsi városi banktól a hétéves háború okozta költségekre felvett nagyméretű kölcsönök fejében — kénytelen volt újra zálogba adni az uradalmat. A zálogszezrődés értelmében 1758. január 1-től számított tíz évi időtartamra 2 200 000 Ft-ért a bécsi városi bank haszonélvezetébe, s újra a Ministerialis Banco-Deputatio igazgatása és ellenőrzése alá jutott az óvári uradalom. Később, 1765-ben Ferenc császár visszaváltotta az uradalmat, s az egy évre ismét a Magyar Kamara alá került, de már a következő évben Mária Terézia leánya, Mária Krisztina kapta adományba, akitől férje, Albert szász-tescheni herceg örökölte, végül 1822-től Habsburg főhercegi birtok lett. Időközben 1771—1782 közt bérlet formájában még egyszer a Kamara birtokába került az uradalom. Az állag az uradalmi adminisztrátornak a Magyar Kamarához intézett jelentéseit tartalmazza, de nem az átvétel kezdetétől fogva, hanem csak 1755 júliusától 1758 szeptemberéig. (1758 áprilisától már az új főhatósággal, a Banco-Deputation-nal szemben volt az adminisztrátor jelentéstételre kötelezve, de három, a Magyar Kamarához szóló jelentése még júliusból, ill. szeptemberből is fennmaradt.) Az adminisztrátori hivatalt ebben az időben P. Kutschersfeld viselte. A jelentések az uradalmi igazgatással, gazdálkodással, jövedelemkezeléssel, a földesúri joghatóság gyakorlásával, a kegyúri joggal összefüggő ismert tárgyköröket ölelik fel az óvári uradalom viszonylatában. A jelentések mellékletei többnyire megmaradtak az iratok mellett. A jelentések a napi dátumot követő időrendben, egyéb adminisztrációk jelentésével megegyező módon vannak elhelyezve. A mutatókönyv beosztása, jellege ugyancsak azonos a többi adminisztráció jelentéseihez készített segédkönyvekkel. (L. az előző ismertetéseket.)