Maksay Ferenc: A Magyar Kamara Archívuma (Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 8. Budapest, 1992)

IRATOK - E 169. Bellavicz Gábor főstrázsamester, udvari ágens

Sok iratemléke maradt kamarai tanácsosi és biztosi tevékenységének. Itt is fontos szerepet kaptak Erdéllyel való kapcsolatai (levelezést folytatott partiumi gazdasági ügyekről és a zempléni harmincadokról II. Rákóczi Györggyel és Lorántffy Zsuzsannával). Kiküldetésein a felső-magyarországi végvárak ügyét kellett megvizsgálnia (elsősorban zsoldosok felfogadását és fizetségét); levelezett Wesselényi Ferenc főkapitánnyal, ellenőrizte a harmincadok ügyét, foglalkoznia kellett városok, bányák, kincstári birtokok vagy a tisztviselői létszám dolgával. Megőrzött néhány, a kamarához beadott elszámolást, memóriáiét is. Egy följegyzési könyvben főként a tanácsosi és biztosi tennivalókat (előtérjesztendőket, elintézendőket, megtanácskozandókat) vetette papírra. Levelei kisebb részét a gazdatisztekkel, megyei tisztviselőkkel és szomszéd birtokosokkal váltotta, s ez a levelezés, akárcsak a följegyzési könyv nem egy részlete a birtokain folyó gazdálkodást és az ott élő jobbágyok életét, teherviselését tükrözi, továbbá az Aszalay család és baráti famíliák magánéletét. Az anyagot irattípusok, azokon belül címzettek illetve levélírók szerinti tételekben, a tételeken belül időrendben őrzik. E 169. BELLAVICZ GÁBOR FŐSTRÁZSAMESTER, UDVARI ÁGENS 1646—1726 4 csomó Iratok, 1646—1726. 4 csomó Bellavicz Gábor horvát eredetű, a XVI. században Magyarországra költözött és magyar nemességet nyert családból származott. Apja, Sámuel, az Esterházy család, majd Zrínyi Miklós alatt szolgált, a horvátországi sereg parancsnokaként küzdött a franciák ellen, s mint Fülek vár alkapitánya, Thököly csapatai ellen küzdve halt meg. Gábor a császári ház kiszolgálásában és vitézi érdemek szerzésében apja példáját követte. Filozófiát és jogot tanult, Nagyszombatban avatták baccalaureatussá, Bécsben doktorrá. Csapatszolgálata a legalsó beosztásokkal kezdődött. Első jelentős haditettei (a francia háborúban) és feltűnést keltő sikerei hosszabb külföldi megbízatásokhoz fűződnek. A spanyol örökösödési háború idején mint a császár őrnagya és helyettes ezredparancsnok küzdött a bajor választó ellen, utóbb a franciák ellen harcoló holland köztársaság hívta meg ezredparancsnoknak. 1709-ben kapott a császártól bárói diplomát. Birtoka kevés volt: pozsonyi házáról, a megyében fekvő szőlejéről, kúriájáról tudunk. A századforduló békés éveiben, majd a háború elcsendesedése után az 1710-es évektől bécsi főhatóságoknál: kancellárián, haditanácsnál, udvari kamarán, bizottságoknál ágensként képviselte nagyszámú magyarországi ügyfele érdekeit (der Röm. Reg. Majestat durch alle Instantien geschworner Agent und durch das apostolische Königreich Ungarn beeden Rechten Advocat, der .. .Wienerischen Universitat der philosophischen Facultat Doctor). Vagyonát és adósságait 1727-ben történt örökös nélküli halálával a kincstár vette át; így jutottak iratai a kamarai levéltár birtokába.