Maksay Ferenc: A Magyar Kamara Archívuma (Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 8. Budapest, 1992)

IRATOK - E 162. Neo-regestrati processus. (Fiscales activi et passivi)

tábla, hétszemélyes tábla, országbíró, személynök, protonotárius, kiküldött bíróság (így: neoacquistica commissio-k, Thököly bíróságai), kamarai bizottság, egyházi bíróság előtt. A kincstár illetve a magános, akinek a kincstár a jogutóda lett, és akinek az iratait átvette, egyaránt lehetett felperes, alperes és evictor. A perek legnagyobb része birtokokért, hozzájuk kapcsolódó jövedelmekért és ingóságokért folyt. A birtokpereket leggyakrabban magszakadás, birtokkobzás, újszerzemény, adásvétel, végrendelkezés, osztozás, határviszály, hatalmaskodás indította el. A javak visszaköveteléséért indított harcot gyakran a jogi intézkedések (végrendelet, bevallás) érvénytelenítésére indított perrel kellett megkezdem. Sok pert kezdeményeztek adósságok behajtása érdekében; a kincstár a városi adók, jobbágyszolgáltatások, dézsma, jus armorum befizetését, szerződések megtartását akarta így kikényszeríteni, s a kocsma-, malomhasznok, kegyúri jog élvezését biztosítani, eljárást indított szökött jobbágyok visszatartói, tolvajok, csempészek, kárt okozó kamarai tisztviselők ellen is. Nem egy helyen perfolyamat juttatta megoldáshoz a mezővárosok birtoklásáért vagy privilégiumaik érvényesítéséért folyó harcokat, a XVTfl. század második felétől pedig sok község úrbérrendezését is. A házassági perek egyházi bíróságok előtt folytak, de birtokjogi vonatkozásaik már a rendes bírói fórumokat foglalkoztatták. A hűtlenségi perekben a kincstár fölperesként lépett föl az emberölés, vérfertőzés bizonyos eseteiben, máskor hamis pénzek és iratok előállítói valarnint bűnpártolók ellen, leggyakrabban azonban politikai természetű vádakat emelt: felségárulás, lázítás, tumultuáció, egyházi és katonai személyek bántalmazása címén idézte bíróság elé az embereket, különösen a szabadságharcok résztvevőit, sok protestánst, protestáns városi magisztrátust, a hatósággal szembeszegülő parasztembert. (Hajdúlázítás 1611-ben: 23.sz., Krman közcsendháborítása, 1731: 74. sz., egy útlevélhamisító Rákóczi Györgynek adja ki magát, 1734: 46. sz., baranyai faluk tumultuációja, 1744: 249. sz.) A perek leírását a szokásos mellékletek szövegei kísérik, másutt ugyanezek eredetiben is megmaradtak, sőt néhol a pertestektől elszakítva, önálló numerusként illesztették be őket. Ezek: jogbiztosító iratok (privilégium, városi statútum, adománylevél, bevallás, végrendelet, szerződés, kötelezvény, nyugta stb.), a per folyamán keletkezett iratok (actionalis libellusok, replikák, kérvények, memoriálék, bírói parancsok, jelentések, tiltást-intést stb. tanúsító bizonyságlevelek, tanúvallatások, határjárások, jogi vélemények stb.), hatósági iratváltás termékei (királyi leiratok, dicasteriumok jelentései, leiratai és dekrétumai, hozzájuk érkező jelentések, pl. elfogott bűnösökről, birtokért folyamodókkérvényei, bizottsági iratok), továbbá összeírások, becsük, számadások, levelek, genealógiai táblázatok stb. Az iratokat előzetes rendezés nélkül, egytől végigfutó számokkal látták el. Lajstromkönyvek, valamint lajstromkötetenkénti hely- és családnévmutatók készültek hozzájuk. A mutatók utolsó része (496-521) csak kéziratban van meg.