Maksay Ferenc: A Magyar Kamara Archívuma (Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 8. Budapest, 1992)

IRATOK - E 152. Acta Jesuitica

E152. ACTA JESUITICA (Jezsuita iratok) XVI—XVm. század 165 doboz, 79 kötet, 1 dosszié 1. Iratok, XVI-XVDX század. 165 doboz, 9 kötet 2. Lajstrom és mutató, XVI—XVITI. század. 36 kötet, 1 dosszié 3. Régi lajstromok, XVI—XVHI. század. 31 kötet 4. Másolati könyvek, 1657—1769. 3 kötet A jezsuita rend már 1551-ben, nem sokkal megalakulása után meghívást kapott Ausztriába, 1561-ben pedig Magyarországra. A Habsburg-ház kezdettől fogva joggal látta benne hatalmának mindenre kész támogatóját. A rend térítői, pedagógiai, hit- és történettudományi munkássága a katolikus egyház érdekeivel párhuzamosan mindenkor a dinasztia érdekeit is szolgálta és elválaszthatatlan volt a politikai szerepvállalástól. Magyarországon az első években csak a nagyszombati iskola van jezsuita kézben, akkori működésük nem is tart tovább néhány évnél. 1586-ban a Felvidékre telepítik be őket: övék lesz a turóci prépostság és Znióváralján iskolát nyitnak, amit utóbb Vágsellyére helyeznek át. A XVII. század folyamán rendházaik és iskoláik száma egyre nő, nagyszombati főiskolájukat egyetemi rangra emelik (1635), térítői működésük kiszélesedik. A rendek jezsuitaellenes határozatai s a Thököly- és Rákóczi-szabadságharc alatt ellenük hozott intézkedések csak rövid időre ingatják meg hatalmi helyzetüket. A Habsburg-uralom végleges megszilárdulása tovább emeli politikai és kulturális súlyukat: a XVHI. században pedagógusaik szinte az egész magyar nemesi ifjúság nevelésére, tudósaik az egész hazai tudomány alakulására irányítóan kívánnak hatni. Nem feledkeznek meg időközben javaik gyarapításáról sem: királyok, egyháziak, nagyobb és kisebb birtokosok végrendeletei, alapítványai nyomán az évszázadok során egyre gyarapszik a rend ingó és ingatlan vagyona. Szétszórt birtokai szinte az ország minden részén megtalálhatók, irányításuk az egyes rendházakból történik. A pápa 1773-ban kiadott s az egész jezsuita rendet feloszlató rendelete váratlanul tett pontot az osztrák-magyar jezsuita rendtartomány működésére. Mária Terézia a rendelet végrehajtása során az egyes rendházak, iskolák átvételére királyi biztosokat, illetve helyi hatóságok képviselőit küldte ki, velük irattá össze az ott élő személyeket, birtokokat, és készíttetett leltárt az ingóságokról. A feloszlatás ügyeit a helytartótanács és a kamara tagjaiból alakult „vegyes bizottság" intézte, a rendi vagyon („massa Jesuitica") kezelőjéül adminisztrátort neveztek ki. A rendházak levéltárait — nem sokkal a feloszlatás után — mindenestől a kamara archívumába szállították. A javakból utóbb az egyetem, más tanintézetek és egyházak részesültek, többi pedig 1780-ban egységesen a Fundus studiorum kezelésébe ment át. A kamarai archívumba szállított jezsuita levéltárakat ott még éveken át a többi irattól elkülönített testként kezelték (archívum ex-jesuiticum), a segédkönyvkészítést hosszú ideig nagyszámú külön személyzet végezte. A jezsuiták osztrák-magyar rendtartománya magyarországi részlegének ez a levéltára utóbb az ,, Acta Jesuitica" végleges nevet nyer-