Maksay Ferenc: A Magyar Kamara Archívuma (Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 8. Budapest, 1992)

IRATOK - E 151. Acta ecclesiastica ordinum et monalium

E 151. ACTA ECCLESIASTICA ORDINUM ET MONIALIUM (A szerzetes- és apácarendek iratai) XVI—XIX. század 50 doboz, 1 csomó, 9 kötet 1. Iratok, XVI—XIX. század. 50 doboz, 4 kötet 2. Lajstrom, XVI—XIX. század. 3 kötet, 1 csomó 3. Mutató, XVI—XTX. század. 2 kötet n. József 1782-ben megjelent rendelete nyomán, amely a kamalduli rendházak és a klarissza apácakolostorok feloszlatása felől intézkedett, kéttagú (egy helytartótanácsi és egy kamarai küldöttből álló) bizottságok szálltak ki a feloszlatandó rendházakba, s ott az ingatlanok és ingóságok átvételével kapcsolatban leltárakat készítettek. Ugyanott került sor a rendi levéltárak átvételére és lajstromozására, illetve jegyzékbe foglalására is, amit az iratoknak a kamara archívumába való szállítása követett. A kamarának egy 1784. január 15-i keletű, a levéltárhoz intézett rendelete már a beszállított és még beszállítandó levéltárak rendezése felől intézkedik. (Dlorum etiam archivorum, quae ex sublatis mo­nasteriis jam allata et adhuc influxura sunt... coordinatio per ipsum archivariatus perso­nale procuranda sit.) Az 1786 és 1790 közt feloszlatott többi szerzetesrend, illetve rendház iratai ugyanerre a sorsra jutottak. A rendezés és a hiányzó lajstromok pótlása után készen állott az , ,Acta ecclesiastica ordinum et monialium" című gyűjtemény. Néhány későbbi irat utólag, a szerzetesrendi birtokokat átvett, ,Fundus religionarius" működésével kapcsolatban ke­rült be a sorozatba. Az 1527 előtti darabokat utóbb átrakták a Mohács előtti gyűjtemény­be, 4 iratcsomó más darabokkal együtt Jugoszláviának került átadásra. Az Acta ecclesiastica ordinum et monialiumban őrzött iratok legnagyobb része a szer­zetesrendek birtokjogaira vonatkozik. A királyi adomány, vétel vagy csere útján nyert birtokok, telkek, szőlők, puszták, házak, malmok tulajdonjogát biztosító vagy a meg­szerzés előkészítése során keletkezett iratokat őrizték meg a leggondosabban: kiváltság­os adományleveleket, adásvételt rögzítő bevallásokat, birtokbaiktató leveleket, végren­deleteket, ingatlan- és pénzalapítványokat, zálogleveleket; a megszerzéssel kapcsolatos kérvényeket, királyi döntéseket, elismervényeket, kötelezőleveleket, levelezést. Meg­maradtak birtok- és házösszeírások (köztük a feloszlatáskor készültek) egyes rendtagok végrendeletei is. Sok a birtok-, határ-, hatalmaskodási, adóssági és csődperekkel vagy az egyháziak sérelmeivel kapcsolatban keletkezett irat, határjárás, úriszéki jegyzőkönyv. A rendi birtokok gazdasági ügyvitele és jövedelemkezelése során keletkezett iratokat nem tartották meg olyan nagy számban. Ilyenek voltak a számadáskönyvek, a leltárak, a bérleti és más szerződések, a szőlő- és állatösszeírások, becsük, nyugták, gazdasági utasítások, levelek, gyűjtési engedélyek, melyekben a majorgazdálkodásra, gazdálkodá­si technikára, a birtokokon folytatott iparra, áruértékesítésre, külkereskedelmi forgalom­ra, építkezésre, kölcsönökre, adósságok behajtására vonatkozó adatokat találhatunk. A rendi birtokok parasztnépének gazdasági helyzetét mutatják be az urbáriumok, job­bágyösszeírások, úrbéri bizottsági jegyzőkönyvek, jobbágyadó- és robotkimutatások,

Next

/
Thumbnails
Contents