Maksay Ferenc: A Magyar Kamara Archívuma (Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 8. Budapest, 1992)

IRATOK - E 148. Neo-regestrata acta

nak. Számos kérvény fut be birtokadományozás ügyében, korábbi kincstári jogügyigazgatói vélemények másolatát mellékelik az ügyintézés megkönnyítésére. A jogügyigazgatóságnak nemcsak ilyen, a birtokok tulajdonjogát érintő iratokra volt szüksége, hanem a birtokokon folyó gazdálkodás, adminisztráció irattermékeire is: birtokkimutatásokra, urbáriumokra, összeírásokra, úrbéri és dicaösszeírás-kivonatokra, becsükre, leltárakra, számadásokra, nyugtákra, kötelezvényekre, kérvényekre, amelyekben terhek enyhítéséért vagy bérletért folyamodtak, bérleti szerződésekre s végül a levelezésre, amely az uradalmak építkezéseivel, javítási munkáival, borkimérésével, pénzügyeivel, úrbéri terheivel volt kapcsolatos. A gyűjteményben tartották az uradalmak úriszéki bíráskodására vonatkozó iratokat is. Megmaradtak egy-egy kincstári város kiváltságait, adózását, építkezéseit érintő iratok, valamint városi számadások, városokban lakó katonák elszállásolásának iratai. Itt őrzik a kincstártól bérelt dézsmák iratainak egy részét is. A bányatörténet kutatója ugyancsak számos adatot talál az Acta radicaliában: kamarai jelentéseket a bányák működéséről, az urbura kérdéseiről, felsőbb helyről érkezett rendeleteket, bányaszámvevőségi, bányabírósági iratokat (kérvényeket), elszámolásokat, leltárakat, termékkimutatásokat, bizottsági jegyzőkönyvet, vázlatokat. A mindennapos birtokperek, caducitas-ügyek mellett az igazgatóságnak csődökkel, hamisításokkal kapcsolatos pereket is vinnie kellett, s ma az ezek során felmutatott iratok is megtalálhatók itt, akárcsak számos perkivonat, perjegyzék. Az Acta radicaliában őriztek meg nem egy lajstromot, iratjegyzéket, vagy elhaltak iratainak lefoglalására, iratok átküldésére vonatkozó följegyzéseket. A gyűjteményben őrzött darabok jelentős része másolat. Az iratokat fasciculusok és fasciculusonként újra kezdődő numerusok szerint csoportosították. A fasciculusok tárgy és terület (uradalmak) szerint tagolják az anyagot, bennük az iratok hozzávetőleges időrendben vannak. Az Acta radicaliához készült lajstromkönyvek megadják minden irat korábbi jelzetét is, valamint azt, hogy melyik került vissza közülük eredeti helyére: az utóbbi közlés azonban nem mindenütt megbízható. A harmadik kötetben mutató található: a főhatóságokra, illetve a náluk őrzött iratsorozatok irataira utal. A család- és helynévmutató a jelzeten kívül a rövid tárgyat és az évszámot is megadja. E148. NEO-REGESTRATA ACTA („Újonnan" lajstromozott iratok) (1075) 1527-XIX. század 345 doboz, 101 csomó, 3 irattok, 162 kötet, 1 dosszié 1. Iratok, 1527—XIX. század. 345 doboz, 101 csomó, 1 kötet, 3 irattok 2. Lajstromok, 1075—XIX. század. 104 kötet 3. Mutatók, 1075—XIX. század. 57 kötet 4. Provenienciajegyzék, 1075—XIX. század. 1 dosszié A kamarai archívum időben első gyűjteményének, a Neo-regestrata actának keletkezését alapjaiban már egy 1736-i királyi rendelet előirányozta, amikor a kinevezendő első