Maksay Ferenc: A Magyar Kamara Archívuma (Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 8. Budapest, 1992)
IRATOK - E 145. Acta cumularia
pénzforgalommal (kiutalások), kereskedelemmel, hadi és politikai készületekkel, béketárgyalásokkal kapcsolatban. Az ország áruforgalmát, kereskedelmét rendeletek szabályozták (utasítás arany beváltó számára, vámtarifa-táblázatok, limitációk, gabonaszállítási tilalom, kereskedelmi társaság szervezése), országgyűlések és országgyűlési bizottságok, rendkívüli ülések (1737) foglalkoztak kérdéseivel, s erről diáriumok, bizottsági jelentések tanúskodnak. A helyi problémák kiküszöbölését a megyék, az erdélyi, a királyi hivatalok felterjesztésekkel igyekeztek elérni (megyék, erdélyi, királyi hivatalok beadványai). A kincstári jövedelmek gyarapítását a legfelsőbb szervek elé terjesztett javaslatok kívánták előmozdítani. A kamara pénzüzleteiről, valamint a kincstár és magánosok birtokain folyó gazdálkodásról elismervények, kötelezvények, peres iratok, levelek beszélnek. Akad céhekre, városokra vonatkozó irat is. Itt őrizték meg az 1894-i kvóta táblázat egy példányát. A török korszak kincstári feladatai között fontos szerepet játszott a hadseregellátás, így a sorozatba katonai vonatkozású iratok is kerültek, mint parancsok, fölterjesztések zsoldfizetés, erődítés ügyében. m. Külföld Az itt meghagyott 5 db irat mely a XVI. századi lengyel-török kapcsolatokra, a tridenti zsinatra, az 1616-i császári koronázásra, XVIfl. századi osztrák kincstári jövedelmekre vonatkozik, csekély jelentőségű. Az iratok a 3 csoporton belül pontos időrendben vannak. Segédeszközül mindössze a feloszlatott Történelmi Emlékek jegyzéke szolgál. Ez megadja minden irat keltét, a visszahelyezett darabok érvényes jelzetét, valamint a bennmaradottak rövid, egymondatos ismertetését (levélíró és címzett, irattípus, esetleg tárgy). E 145. ACTA CUMULARIA (Ügyek szerint együtt tartott iratok) 1732—1793 22 csomó, 1 kötet 1. Iratok, 1732—1793. 22 csomó 2. Mutató, 1732-1793. 1 kötet A magyar kamara XVIJI. századi ügyvitele során szokássá vált, hogy az egy-egy bonyolultabb, hosszú időn át tárgyalt ügyre, ügycsoportra vonatkozó iratokat együtt tartják. Az így keletkezett, ,cumulus' L okat utóbb igyekeztek felszámolni, s az iratokat megfelelő helyükre rakni, de a kamarának a helytartótanáccsal történt egyesítése (1785) s az