Maksay Ferenc: A Magyar Kamara Archívuma (Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 8. Budapest, 1992)
IRATOK - E 142. Acta publica
A XVII. századi Magyarország függetlenségi mozgalmainak történetében jelentős szerep jutott a vallásszabadságért folytatott küzdelmeknek is. A rendek, városok számos esetben nyújtották be az uralkodónak vallási sérelmeik jegyzékét, a király rendeletekben szabályozta a helyi vallásgyakorlatot és templomhasználatot, a szatmári béke után ugyanilyen módon intézkedett a protestantizmus tervszerű visszaszorításáról (Carolina resolutio, templomok visszavétele, a nem katolikus tisztviselők kizárása állami állásokból). Levelek és más iratok beszélnek a dézsmálásról, a katolikus egyháznak a protestánsok fölött gyakorolt ellenőrző szerepéről, az anabaptistákról, a külföldön iskolát járt protestáns papokról. Itt őrzik az országgyűlések iratainak egy részét, főleg sok meghívólevelet, azonkívül királyi leiratokat, megyék, városok kérvényeit és a rendekkel folyó tárgyalások iratait, törvénycikkeket, továbbá királyi tanácsosi és kamarai véleményeket az országgyűlési törvényekről, koronázásokra, Rudolf király lemondására, a testőrség szervezésére, a királyi család tagjainak egészségére, vagyoni ügyeire vonatkozó iratokat. Az ország területi változásaira (várak átadására az országhatárokon), valamint az államigazgatásban beállott változásokra, például az abszolutizmus korának alkotmányaira is találhatók adatok. A Mohács utáni két évszázad magyarországi vonatkozású külpolitikájának tengelyében a törökkel folytatott tárgyalások, szerződések, a szultánnal és a basákkal folyó levélváltások állottak. Ezek megmaradt iratanyagán kívül itt őrzik még az erdélyi fejedelmek diplomáciai iratainak egy részét (svéd, velencei kapcsolatok); a Habsburgokhoz és a magyar nádorokhoz érkezett leveleket (például a lengyel királytól, lengyel mágnásoktól az országhatárok ügyében, az osztrák rendektől a közös ellenség ügyében, a holland követtől a gályarab lelkészek kiszabadításáról, német városoktól egy-egy városi polgár öröksége ügyében), valamint a Habsburgok követeinek jelentéseit. Találhatók itt királyi pátensek külföldi hatalmakkal kötött szerződésekről, békekötésekről, itt van a pápa Mária Teréziát apostoli királynővé emelő kiváltságlevele is. Több emlék maradt fenn külkereskedelmi kapcsolatainkra vonatkozólag, amint azt a törökkel folytatott kereskedelmi tárgyalások, hajózási szerződések tanúsítják. Külföldi királyok levélváltásával is találkozunk. A helyi igazgatás egyik legfontosabb feladata az egyes országrészek katonai védelmének megszervezése volt. Királyi, nádori és fejedelmi parancsokat kaptak a megyék a törökök feltartóztatásával, a határ őrzésével, inszurrekciók megszervezésével, a seregszemle módozataival kapcsolatban, ilyen parancsok rendelték el a soronkövetkező hadmozdulatot, a várak erődítését, a kaszárnyaépítést, a hadseregélelmezés, kvártély és katonai közmunka teljesítésének, a zsoldfizetésnek részleteit. Regulamentumok szabályozták a hadseregnek vagy egyes szerveinek rendjét, utasítások határozták meg egy-egy parancsnok feladatait. Levelek tudósítottak az ellenség hadállásairól, a végvári harcokról. Az alárendelt hatóságok hasonló kérdésekben küldtek fel jelentést, panaszt, lustrajegyzéket, kvártélyozás ügyében készült portakimutatást. Sok volt a panasz a hadseregek garázdálkodására, amit a vallatások is megerősítettek. Magyarország és Erdély gazdasági életét részben rendeletek irányították. Ilyent adtak ki adóösszeírás, adóbehajtás, vámtarifa megállapítása ügyében, a bel- és külkereskedelmi forgalom, a pénzérték, a pénzforgalom, megyei számvitel szabályozása, a hamispénzverés, az üzérkedés üldözésére, valamint belső kölcsön fölvétele, devalváció,
