Maksay Ferenc: A Magyar Kamara Archívuma (Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 8. Budapest, 1992)
IRATOK - E 236. Index telonii, nauli, vadi et tributi in regno Hungariae praeexistentium - E 237. Conscriptiones bonorum episcopatuum vacantium
majd helységek szerinti részletezésben ismertetik: leírásra kerül a földrajzi helyzet, a birtokjogi állapot történeti előzményeivel (a perekkel együtt), a helyi igazgatás és judikatúra (uradalmi rendtartás, autonóm funkciók, az úrbéresekkel kötött megállapodások, úriszéki működés stb.), a tized és a tizedbérlet, a kegyúri jog ügyei, plébániák, leányegyházaik és iskoláik, tisztségviselőik, alkalmazottaik és az úrbéres népesség lélekszáma, vallási és nyelvi megoszlása, családfők szerinti felsorolása (topográfiai rendben, a nyelvre, vallásra, foglalkozásra, úrbéres földre vonatkozó adatokkal), a majorsági és maradványföld, az allodiális termelés és az állatállomány, az erdők és a vizek haszna, az úrbéres szolgáltatások, a robot és mindenfajta haszonvétel (kocsma, sörfőzés, malom, fürdő, vásárvám, kereskedők adója, árendák stb.), ahol csak lehet, értékbecsléssel (néhol több előző év számadásaira, valamint árkimutatásokra támaszkodva). Részletes leltárakba vették az egyházi építményeket, a lakó- és gazdasági épületeket, berendezésüket, eszközeiket, a ruhákat, a könyveket és a készleteket, ugyancsak a becsüösszegek feltüntetésével. A kiadások rovataiba elsősorba az alkalmazotti salláriumok, az építkezések, javítások költségei, valamint a kegyúri kötelezettséggel és az úriszéktartással járó más terhek kerültek. Mindeme szövegeket és táblázatokat összesítő jövedelemkalkuláció szokta lezárni. A leggyakoribb összeírástípuson (conscriptio dominii, conscriptio fundi instructi) kívül akadnak külön kötetekbe kötött tizedösszeírások, leltárak, a változásokat feltüntető vagy a bérletekről, számadásokról, alJíalmazottakról, azok fizetéséről és más személyi adatairól készített kimutatások (liber contractuum, combinatorium instrumentum, Stand der Rechnungen, Personal- und Salarialstand, az utóbbiak egyike nem egyházi birtokokat érint). Az összeírok számos iratot másoltak le szövegük kiegészítésére, hol a megfelelő helyen közbeékelve, hol mellékletszerűen, hol meg külön kötetekben (Documenta) helyezve el királyi és helytartótanácsi rendelkezéseket (úrbéri szolgáltatásokról, az úrbéresek helyzetének szabályozásáról, a visszaélések korlátozásáról), zálogleveleket, peres iratokat és vallomásokat, rendkívül sok bérleti szerződést (dézsma, királyi haszonvételek árendájáról), úrbéri szerződést, úrbéri tabellát, továbbá ártáblázatokat, elismervényeket, ingatianleírásokat stb. Nem egyszer hozzákötötték a többi irathoz az egyházi uradalom kincstári vezetőjének a magyar kamarához intézett fölterjesztését. A köteteket az érsekségek és püspökségek ábécéjének rendjében (utánuk azokkal, amelyek a többi egyházi szerv birtokaira vonatkoznak), azokon belül uradalmanként illetve iratfajtánként őrzik. A több egyházmegyére, birtokra vonatkozó kötetek anyaga (a sorozat végén) egyházmegyék és (nem mindig következetesen) uradalmak szerint tagolódik (a sorrend azonban esetleges). A szerződések kimutatásai egy korábban készült jegyzőkönyv iktatószámaival, az egyik személyzeti kimutatás adatai pedig sorszámokkal vannak ellátva. A szerződéskötethez helynévmutatót, a személyzeti kötetek egyikéhez hely-, másikához, valamint a számadás-kimutatáshoz hely- és családnévmutatót kötöttek hozzá. Az összeíráskötetekhez csak elvétve készült mutató.