Maksay Ferenc: A Magyar Kamara Archívuma (Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 8. Budapest, 1992)

IRATOK - E 236. Index telonii, nauli, vadi et tributi in regno Hungariae praeexistentium - E 237. Conscriptiones bonorum episcopatuum vacantium

majd helységek szerinti részletezésben ismertetik: leírásra kerül a földrajzi helyzet, a birtokjogi állapot történeti előzményeivel (a perekkel együtt), a helyi igazgatás és judi­katúra (uradalmi rendtartás, autonóm funkciók, az úrbéresekkel kötött megállapodások, úriszéki működés stb.), a tized és a tizedbérlet, a kegyúri jog ügyei, plébániák, leá­nyegyházaik és iskoláik, tisztségviselőik, alkalmazottaik és az úrbéres népesség lélek­száma, vallási és nyelvi megoszlása, családfők szerinti felsorolása (topográfiai rendben, a nyelvre, vallásra, foglalkozásra, úrbéres földre vonatkozó adatokkal), a majorsági és maradványföld, az allodiális termelés és az állatállomány, az erdők és a vizek haszna, az úrbéres szolgáltatások, a robot és mindenfajta haszonvétel (kocsma, sörfőzés, ma­lom, fürdő, vásárvám, kereskedők adója, árendák stb.), ahol csak lehet, értékbecsléssel (néhol több előző év számadásaira, valamint árkimutatásokra támaszkodva). Részletes leltárakba vették az egyházi építményeket, a lakó- és gazdasági épületeket, berendezésü­ket, eszközeiket, a ruhákat, a könyveket és a készleteket, ugyancsak a becsüösszegek feltüntetésével. A kiadások rovataiba elsősorba az alkalmazotti salláriumok, az építke­zések, javítások költségei, valamint a kegyúri kötelezettséggel és az úriszéktartással járó más terhek kerültek. Mindeme szövegeket és táblázatokat összesítő jövedelemkalkuláció szokta lezárni. A leggyakoribb összeírástípuson (conscriptio dominii, conscriptio fundi instructi) kívül akadnak külön kötetekbe kötött tizedösszeírások, leltárak, a változásokat feltüntető vagy a bérletekről, számadásokról, alJíalmazottakról, azok fizetéséről és más személyi adatairól készített kimutatások (liber contractuum, combinatorium instrumentum, Stand der Rechnungen, Personal- und Salarialstand, az utóbbiak egyike nem egyházi birtoko­kat érint). Az összeírok számos iratot másoltak le szövegük kiegészítésére, hol a megfelelő he­lyen közbeékelve, hol mellékletszerűen, hol meg külön kötetekben (Documenta) helyez­ve el királyi és helytartótanácsi rendelkezéseket (úrbéri szolgáltatásokról, az úrbéresek helyzetének szabályozásáról, a visszaélések korlátozásáról), zálogleveleket, peres irato­kat és vallomásokat, rendkívül sok bérleti szerződést (dézsma, királyi haszonvételek árendájáról), úrbéri szerződést, úrbéri tabellát, továbbá ártáblázatokat, elismervénye­ket, ingatianleírásokat stb. Nem egyszer hozzákötötték a többi irathoz az egyházi urada­lom kincstári vezetőjének a magyar kamarához intézett fölterjesztését. A köteteket az érsekségek és püspökségek ábécéjének rendjében (utánuk azokkal, amelyek a többi egyházi szerv birtokaira vonatkoznak), azokon belül uradalmanként illetve iratfajtánként őrzik. A több egyházmegyére, birtokra vonatkozó kötetek anyaga (a sorozat végén) egyházmegyék és (nem mindig következetesen) uradalmak szerint tagolódik (a sorrend azonban esetleges). A szerződések kimutatásai egy korábban készült jegyzőkönyv iktatószámaival, az egyik személyzeti kimutatás adatai pedig sor­számokkal vannak ellátva. A szerződéskötethez helynévmutatót, a személyzeti kötetek egyikéhez hely-, másiká­hoz, valamint a számadás-kimutatáshoz hely- és családnévmutatót kötöttek hozzá. Az összeíráskötetekhez csak elvétve készült mutató.

Next

/
Thumbnails
Contents