Maksay Ferenc: A Magyar Kamara Archívuma (Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 8. Budapest, 1992)

IRATOK - E 230. Dispensationes matrimoniales et legitimatoria - E 231. Series regum Hungariae

E230. DISPENSATIONES MATRIMONIALES ET LEGITIMATORIA (Házassági diszpenzációk és törvénytelen gyermekek legitimációi) 1630—1804 1 kötet Másolati könyv, 1630—1804. 1 kötet A törvények értelmében fiskális pert kellett indítani mindazon személyek ellen, akik egymás közti rokoni kapcsolataik ellenére uralkodói engedély nélkül léptek házasságra. Ezért volt szükséges, hogy a királyi jogügyigazgató — a kincstár peres ügyekbeli képviselője — a királyoktól tömegesen adományozott házassági diszpenzációkról tudomással bírjon, s ezért másolták ki számára 1804-ben egy kötetbe a magyar kancellária királyi könyveiből azokat az 1630-1800 közötti bejegyzéseket, amelyekben a házasságot kötni szándékozó vagy már házasságot kötött s egymással rokonságban álló felek a kincstári perek alól fölmentést nyertek. Az utóbbiakkal párhuzamosan kimásolták még a törvénytelen gyermekek—jóval kisebb számú — , legitimációit", valamint néhány más uralkodói kegytényt (a Batthyány család és Fürstenfeld város egyezségének megerősítését, a zenggi monostor számára adott kiváltságlevelet, Bercsényi László francia marsall amnesztiáját). A bejegyzések időrendben haladnak, de a befejező részben ez az időrend újra indul. A kötethez családnévmutató készült. E231. SERIES REGUM HUNGÁRIÁÉ (Magyar uralkodók és családjuk adatai) 1000—1686 1 kötet Jegyzék, 1000—1686. 1 kötet Szigetvári János kamarai tisztviselő (indicans) a múlt század közepén könyvbe foglalta a magyar uralkodók és családtagjaik személyére vonatkozó adatokat. A királyi kiadványokon, pecséteken és egyéb okleveleken kívül más forrásokat is használt; így a Szent István-legendát és az abszolutizmus korának hivatalos közlönyét. Utolsó bejegyzése 1848-ból való, művét 1868-ig folytatták. Rendszeresen közli a születési, koronázási és halálozási helyet és időt, helyenként a címeket, más életrajzi adatokat (a koronázás lefolyását), s a király uralkodása alatt történt főbb eseményeket (tatárjárás, országgyűlések). Oklevélrészleteket szó szerint is átír. A bejegyzések időrendben követik egymást.