Maksay Ferenc: A Magyar Kamara Archívuma (Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 8. Budapest, 1992)

IRATOK - E211. Lymbus

vénycikkek, szerződések, jegyzőkönyvek, összeírások, számadások, rovásadójegyzékek, kamarai ügyiratok és mellékleteik stb.). Együtt találhatók meg a kamarai levéltárból különböző hatóságokhoz küldött s visszajuttatott másolatok (1876—1911 közt vezetett gyűjtemény), a horvátok számára 1849—52 közt lemásolt, 1795-1804 közt kelt horvát vonatkozású benigna resolutioknak és a kamarai szerződések egy csoportjának másolatai. A Manuscripta Rajcsányiana iratcsoportja Rajcsányi Ádámnak, a magyar kamara 1738 és 1749 között működött első levéltárnokának kéziratait foglalja magában. Az utasítások azt tűzték ki Rajcsányi feladatául, hogy kutassa fel a lappangó királyi jogokat, és kivonatolja a megszerzésükhöz szükséges okleveleket, továbbá, hogy rendezze és lássa el segédkönyvekkel a köz- és magánjogilag fontos kincstári iratokat. Rajcsányi 11 évi munkájának termékei elsősorban levéltári segédeszközök voltak. A legfontosabbak: mutatók a királyi adomány könyvekhez, a rovásadójegyzékekhez, a Nádasdi család levéltárához, konventi levéltárakhoz. Nagymennyiségű iratkivonatot, iratjegyzéket is készített, és több tudományos tanulmányt írt. Ebben a három csomóban elsősorban a munkája során felhalmozódott jegyzeteket és félkész vagy kész feldolgozások tömegét őrzik; mutató-részleteket, genealógiákat (köztük olyanokkal, melyeket mások dolgoztak ki), címerrajzokat, méltóságlistákat. A másolatok, kivonatok jegyzékek, utalások egy-egy terület, birtok, család történetére vonatkozó iratokról, egy-egy családi levéltár iratairól vagy egy-egy kincstári birtokjogi ügy elintézéséhez szükséges iratokról készültek. A tanulmányok bizonyos birtokok, családok, táradalmi rétegek történetéről szólnak (például a Diplomatica descriptio... familiarum earundemque bonorum..., községenként! földolgozás Türóc megyéről, Hradek vár leírása; értekezések az udvarnokokról, a besenyőkről stb.). Itt őrzik Rajcsányi kamarához írott felterjesztéseit, fogalmazványait (köztük a hozzá küldött jogügyigazgatói véleményekre tett észrevételeit), hozzá és a kamarához írt leveleket, kérvényeket. Az Elenchi sorozatba a kamarai levéltár nagymennyiségű lajstromán, iratkivonatán és iratjegyzékén kívül mutatók és ügyviteli segédeszközök is bekerültek (irattári diárium, expedició-jegyzék, kölcsönzési könyvek stb.). Kamarai lajstromok, segédeszközök készültek elsősorban egy-egy kincstári birtokjogi ügy, per vitelénél szükséges iratokhoz, egy-egy birtokra, családra vonatkozó iratokhoz, lefoglalt, beszállított, kikölcsönzött iratokhoz, egyes iratfajtákhoz (például becsük, összeírások csoportjaihoz), egy-egy uradalom, kincstári szerv, vagy hivatali részleg irataihoz, más birtokában lévő kincstári érdekű iratokhoz (például egyházi, családi levéltárak irataihoz). Ide kerültek be idegen intézményeknél, családoknál készült s utóbb az iratokkal vagy azok nélkül) a kamarára szállt elenchusok is. Herzog József jegyzetei az Országos Levéltár 1906 és 1941 között működő munkatársának (1934-től főigazgatójának) irathagyatékát tartalmazzák. Herzog munkássága túlnyomó részben a kincstári levéltárak iratanyagához kapcsolódott; gyakorlati levéltári tevékenysége során nagymennyiségű raktári jegyzéket, iratjegyzéket készített, hivatali és tudományos kutatói munkájának terméke a sok regeszta, iratmásolat, följegyzés. A kamarai archívum történetének megírásához Herzog különösen sok jegyzetet, iratkivonatot készített; maga a kézirat is itt található.