Maksay Ferenc: A Magyar Kamara Archívuma (Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 8. Budapest, 1992)

IRATOK - E 210. Miscellanea

szok is, amelyek utóbb valamilyen úton a kamara levéltárába kerültek. Ide sorolták még néhány földesúri mezőváros és község hasonló természetű iratait. A mellékletek változatos anyagából említsük meg a kiváltságleveleket, az összeíráso­kat (lakók, foglalkozásuk, épületeik, birtokuk és anyagi helyzetük, adójuk stb.), a tiszt­ségviselő-jelöltek minősítési lapjait vagy Pósalaki 1696-os Debreceni históriájának egy későbbi kiadását. A mezővárosok, községek anyagának jelentős része a Szepességből származik: helységenkénti kimutatások találhatók benne az ott végrehajtott földmérés 1789-i revíziójáról, valamint az 1786—87. évi bizottsági és más vizsgálatok eredményei a 16 szepesi város igazgatási, gazdálkodási, jogszolgáltatási viszonyaira vonatkozóan. Tárgyukat tekintve az iratok a városi élet legtöbb ágát érintik: a tisztújítást, a vezető­ség működését és az ellene fel-feltörő elégedetienséget, a mozgalmakat, a város vagyon­jogi érdekeinek védelmét, a városi gazdálkodást (vásár, árszabályozás, adó, bérlet, épít­kezés, útjavítás, állattartás, gabonaházak, malmok, úrbéresek, elszámolás) érintik, foglalkoznak továbbá iparával-céheivel, a polgárok anyagi helyzetével, az egyházi, egészségügyi, szociális és művelődési viszonyokkal. 3. Decimalia Ez az iratcsoport a dézsma adminisztrációja, elsősorban a gabonatized beszedése, to­vábbi bérbeadása, a szedéssel kacsolatos visszaélések megtorlása és a tizedgabona fel­használása során keletkezett iratokat tartalmazza, túlnyomórészt a XVI—XVIJ. század­ból, a kincstári bérlet idejéből. Ebben a korszakban királyi rendeletek, kamarai utasítások, levelek szabályozták a be­szedés és felhasználás módozatait, a dézsmaszedők, cséplök kötelességeit, a dézsmások és más helyi kincstári szervek pedig jelentésekben, kévényekben fordultak fölöttes ható­ságukhoz. Prédikátorok, nemesek, parasztok keresték fel írásaikkal, panaszaikkal a ka­marát vagy a dézsmásokat. A kamarákhoz juttatták el a dézsmások a beszedéskor készült jegyzékeiket, számadásaikat, valamint ezek mellékleteit, s mindez a számvevőségen került további feldolgozásra. A visszaélésekkel kapcsolatos vizsgálatok iratait kezdet­ben valószínűleg a királyi jogyügyigazgató tartotta magánál. A kamarák őrizték meg a dézsmások esküszövegeit s az adminisztráció során keletkezett sok iratjegyzéket, máso­latot is. 4. Dicalia Ide gyűjtötték a XVI—XVJJ. század rovásadójának, a XVJJ. század végén szedett fogyasztási adónak (accisa, 1672—1703), valamint a különféle taxák admimsztrációjára vonatkozó iratokat: az uralkodó, az udvari és a magyar kamara, az adóbeszedd szervek (d icatorok, accisa rum exactorok), a megyék és magánosok adóügyben folyó iratváltásá­nak termékeit. Mellettük megannyi melléklet és a belső ügyvitel során (javarészt a szám­vevőségen) készült irat: főként elszámolások és hozzájuk kapcsolódó darabok találhatók.

Next

/
Thumbnails
Contents