Maksay Ferenc: A Magyar Kamara Archívuma (Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 8. Budapest, 1992)
IRATOK - E 209. Collectanea varia
15. Operata círca receptionéin aequivalentium episcopatus Zagrabiensis in Banatu. 1792-1793. A zágrábi püspökség határőrvidékbe eső s így kisajátított javainak elvesztéséért a kincstártól bánsági birtokokat kapott „egyenértékű" kárpótlásul (Boka, Billied, Clary, Gyertyámos, Kaunak, Ketsa, Klein-Jetsa, Neuzina, Perjámos, Pessak Torontál megyében, Varjas Temes megyében). A kamarai archívum őrizte meg az újonnan kapott falvak úrbéri jövedelmeiről és tizedeiről szóló kimutatásokat, nemkülönben azokat, amelyek az új birtokon továbbra is a kincstár tulajdonában maradó javakat veszik számba. 16. Litteralia documenta cum caduca substantia advocati Josephi Papp apprehensa. 1715-1794. Papp József pesti ügyvéd iratai halála után a kincstárra szállottak. Egy részük — levelek — az Acta diversammfamiliarumban található meg. Misszilisek itt is vannak, zömmel azonban Papp ügyvédi működése során hozzákerült peres iratokat találjuk ezen a helyen, köztük az ügyfelek családi iratait, javarészt pertesteket mellékleteikkel. Akad királyi rendelettel kapcsolatos fölterjesztés, megyei tisztújításra vonatkozó irat (pl. beszédszöveg), jogi compendium, magyar és latin vers-, dalszöveg is. 17. Acta bona Szerencsy-Poganyiana Marmatica concernentia. XVIII-XIX. század. Az 1772-ben kincstárra szállt Szerencsy-Pogány-féle máramarosi birtokokat a Szerencsy-Pogány-örökösök az 1830-as években perelték a fiskustól. Az ügy végleges eldöntését hosszas „operarumok" előzték meg. A róluk készült jegyzőkönyveket, valamint a hozzájuk csatolt számos mellékletet tartalmazza ez az iratcsoport. Mellékletekként elsősorban a birtok kincstári kezelése alatti sorsára vonatkozó birtokjogi iratokat, hivatali aktákat őrizték meg. Szerencsy Ferenc apja halála után, 1772-ben Máramarosból Abaúj megyében költözött, s ezért máramarosi birtokait örökvallás útján a kincstárnak adta el. Unokahúga, Pogány Eszter birtokai is így lettek a kincstáréi. Ebből az időből s a következő évekből ránk maradtak az eladás okmányai, valamint a birtokot érintő számos irattermék, köztük a Máramarosba irányuló német telepítés, az úrbérrendezés vagy az úriszéki bíráskodás iratai is. A következő század első feléből, amikor a kincstár és a Szerencsy-Pogány-örökösök közötti pereskedés folyt, ítéletek, egyezkedési kísérletek iratai maradtak meg. Az ügyet kézben tartó máramarosi kincstári adminisztráció is sok iratot váltott ebben az ügyben, főként jogi előadójával. Jelentés futott be a birtokon történt beruházásokról, tömegesen készültek a becslések. Az 1840—50-es években — már a pénzügyminisztérium és a Finanz-Landes-Direktion korába átnyúlva — tovább folytak a birtokokkal kapcsolatos tárgyalások. A FinanzLandes-Direktion ügyiratai (köztük a kincstári jogügyigazgatóval folytatott levelezés) újabb egyezkedési és más tervekről számolnak be.
