Maksay Ferenc: A Magyar Kamara Archívuma (Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 8. Budapest, 1992)

IRATOK - E 138. Contractus, conventiones et transactiones

lései ügyében), városok gazdálkodásáról, jövedelemkezeléséról, adósságai körül folytatott vizsgálatokról. A jelentésekben a beszámoló mellett gyakran találunk utasításkérést is (pl. a királyi biztosokhoz érkező kérvények elbírálásához az örökösökkel folyó tárgyalásoknál követendő eljárás dolgában). Máskor jelentés helyett a kamarának vagy valamelyik tanácsadó szervének a jelentésre adott véleményét, a biztosoknak valamelyik félhez írott levelét őrizték meg a gyűjteményben, vagy a kamarához intézett kérvényeket, melyekben a kincstár által lefoglalt birtok visszaadását kérik, máskor elhagyott kincstári szőlő átadását, kocsmaárendát. A jelentéshez gyakran kapcsoltak mellékleteket: csere- és zálogleveleket, kamarai fölterjesztés-másolatokat, a királyi biztosoknak vagy másoknak kiállított utasításokat, esküszövegeket, összeírásokat, kimutatásokat, uradalmak állapotáról szóló és egyéb tanúságleveleket, birtok-, vár- és bányaleírásokat, az uradalmi rendet szabályozó pátenseket, kárlistákat, perek és vallatások jegyzőkönyveit, leveleket, földesurak ellen adókönnyítés végett benyújtott kérvényeket, egyezségpontokat, szerződéseket, konvenciókat, leltárakat, számadásokat, nyugtákat stb. Az iratokat a gyűjtemény összeállítói nem egészen következetes időrendben helyezték el egymás után, majd fasciculusok és fasciculusonként újra kezdődő numerusok szerint csoportosították. Egykorú lajstromkönyveihez kötetenként hely- és családnévmutatókat kötöttek. E138. CONTRACTUS, CONVENTIONES ET TRANSACTIONES (Szerződések, egyezségek és egyéb jogügyletek) XVII. század—1910 26 csomó, 25 kötet 1. Iratok, XVII. század—1910. 26 csomó 2. Másolati könyvek, XVII. század—1910. 23 kötet 3. Mutatók {Index generális locorum, Index generális familiarum), XVn—XIX. szazad. 2 kötet A szerződéseknek és egyezségeknek ezt a gyűjteményét — mint vele együtt annyi mást — ugyancsak a kamarai archívumnak 1764-ben induló nagy rendezőmunkája során alakították ki. A hozzátartozó másolati könyvek száma 1770-ben már elérte a tizenkettőt. Állandóan gyarapodó gyűjtemény volt ez, amelybe a kamara megszűnte után nem csak az 1848—49-es rjérizügyminisztérium, majd az abszolutizmus korának pénzügyigazgatási főhatóságai küldték meg odaillőnek ítélt irataikat, hanem 1867 és 1910 között a magyar pénzügyminisztérium is eljuttatta a kincstári levéltár, később az Országos Levéltár kincstári osztálya számára a kincstári szerződések, egyezségek és rokon iratok példányait, hogy azokat továbbra is ugyanabba a sorozatba illesszék bele. A szerződésekkel együtt őrzött térképeket a Térképtárba tették át.