Maksay Ferenc: A Magyar Kamara Archívuma (Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 8. Budapest, 1992)

IRATOK - E 209. Collectanea varia

12. Acta regio-cameralem oeconomiam Püspök-Ladány ab anno 1724 usque 1786 respicientia. A XVin. században működött máramarosi-nagyváradi kamarai adminisztrációnak a magyar kamarába beszállított iratait több kisebb csoportra különítették szét aszerint, hogy melyik kincstári uradalom ügyeit érintették. A másodiknak 1804-ben mutatták be a lajstromát. Az adminisztráció iratainak nagyobb része a szervhez (illetve az adminisztrátorhoz vagy ülnökeihez) küldött kamarai leirat, továbbá a kincstári uradalmaktól és magánosoktól ugyanoda érkezett fölterjesztés. Kis számban vannak csak adminisztrátori fogalmazványok, de annál több a melléklet jellegű darab, köztük számadás, összeírás, úriszéki jegyzőkönyv stb. Az iratok kisebb része a kincstár birtokjogi érdekeit érinti: más birtokosokkal folyó vitákat, határpereket, egyezségeket, cseréket, az uradalom reluitioját, kincstárra szálló javak vagy átvett püspöki javak ügyét. (Az 1752 előtt darabok is birtokjogbiztosítók.) Többségben vannak az uradalom gazdálkodására és igazgatására vonatkozó iratok, bennük az építkezés, hídépítés, útjavítás, termelés (szőlőtelepítés, malom, méhes, szeszfőzés stb.), áruértékesítés (bormérés, kocsmaárenda, gabona kiadása parasztoknak, vásári limitáció), jövedelemkezelés és számbavétel (gazdasági reguláció, összeíráskészítés, földbérlet, vám, dézsma, adó, restanciák, uradalom vizitációja) ügyeivel, a tisztviselői kar személyi kérdéseivel és számos adattal az úrbéres nép helyzetére (mezővárossá emelés, úrbérrendezés, közlegelő, fahasználat, szolgáltatás és robot, hadseregélelmezés terhe, katonák okozta károk, tiszttartóktól szenvedett sérelmek). Felmerülnek a kegyúri jogot érintő kérdések (lelkészek, tanítók kiváltságai, egyházak, iskolák anyagi támogatása, építkezései) s a helyi igazságszolgáltatás problémái is (hamispénzverés, úriszéki ügyek). 9. Acta possessionem Gyertyámos tangentia. XVHI—XIX. század. A Torontál megyei Gyertyámos községben fekvő zágrábi püspökségi birtokra vonatkozó bécsi udvari kamarai és magyar kancelláriai iratok 1840 körül kerültek a magyar kamarába. Velük együtt jutottak oda más püspöki birtokokra vonatkozó darabok is, mégpedig azokra, amelyeket a kincstár az 1780-as években Gyertyámossal együtt kárpótlásként adott a zágrábi püspöknek, határőrvidék szamára kisajátított birtokok ellenében. Gyertyámost ugyanis utóbb (a XLX. század első éveiben) az egyik zábrábi püspök a rokonaira ruházta, utóda a 30-as években vissza kívánta szerezni a püspökség számára, s e célból kérte a magyar kamarától az egykori csere okiratait; a magyar kamara az udvari kamarához s a kancelláriához fordult; a tőlük kapott iratok utóbb nála maradtak. Az egyik csoportban az udvari kamara, a másikban a magyar kamara ügyiratai találhatók, mellékleteikkel együtt. A XVIU. századi magyar kamarai iratok a püspök és a kincstár között lefolyt csereügyletről szólnak, a XIX. századiak az iratok kölcsönzéséről.