Maksay Ferenc: A Magyar Kamara Archívuma (Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 8. Budapest, 1992)

IRATOK - E 200. Acta diversarum familiarum

9. Bethlen (iktári) (1618—1668) Többnyire levelek, legtöbbjük az 1620—40-es évekből, Gábor fejedelemhez, Bethlenné Károlyi Zsuzsannához, Istvánhoz, Ferenchez (fejedelmi tanácsos, lengyel követ) és a család más tagjaihoz; továbbá Gábor fejedelemnek, két feleségének és öccsének kiadványai. 10. Bruckenthal (1759—1865 /—1870/) Ezek az iratok 1870-ben mint a , ,br. Bruckenthal Józseftől visszaváltott inscriptionalis javakra vonatkozó irományok" kerültek a kincstár levéltárába. Az itt említett „inscriptionalis javak": a fogarasi uradalom, amelyet a kincstár a XVHI. század közepén váltott vissza a Bethlen családtól és adott át a szászoknak. Az anyag zömét ennek a birtoktranzakciónak az aktái alkotják: a bécsi udvari kamara 1759—1775 közötti iratai (fogalmazványok, uralkodói leiratok, erdélyi hatósági és magánbeadványok a kamarához, mellékletek, köztük az uradalom becsüje); — mindez nyilvánvalóan Bécsben került Bruckenthal Sámuel erdélyi kancellár kezére. Az 1856-1865 közötti iratok az erdélyi Finanzlandesdirektion aktái a visszaváltott fogarasi fiskális uradalomra, illetve annak egyik községére. Az iratcsoportot fiskális jogok biztosítóiratainak jegyzéke egészíti ki. 11. Csáky (1561-1733) Levelek, vagyonjogi vonatkozású kiadványok, túlnyomórészt a XVU. századból. Sok köztük az idegen proveniencia, különösen a Csákyakat érintő nádori és más bírósági fogalmazvány vagy kiadvány, vallatás, Csáky-levél. A Felvidék hatalmas uradalmait birtokló család következő tagjairól maradt legtöbb írásos emlék: István, Szepes és Bereg megye főispánja, szatmári főkapitány, tárnokmester, László, Zólyom, Komárom megye főispánja, pápai, lévai főkapitány (mindkettő az 1640—60-as években), Ferenc, szepesi főispán, kassai főkapitány az 1670-es években (Kende Gábor és az első kuruc fölkelés más résztvevőinek számos levelével), Pál, zólyomi főispán, lévai főkapitány az 1670-es években, Pál felesége, utóbb Magni Károly né Czobor Mária, István országbíró (a XVII. század végén). 12. Dombay (1534-1820) A Dombay-levéltár Dombay István halálával, 1819—20-ban került a kincstár birtokába. A középbirtokos Dombay családnak és rokonságának a Dunántúl legtöbb megyéjében s azonkívül a Nyugat-Felvidéken, a Duna-Tisza közén és a Dráva-Száva közén feküdtek elszórt birtokai. Egykori levelesládájában elsősorban vagyonjogi (főleg birtokjog-biztosító) iratokat, armálisokat, nemesség-igazolásokat, genealógiákat őrzött meg; kisebb mennyiségben pedig leveleket, lajstromokat. Az iratok zöme a XVI. és a XVIII. században keletkezett.