Maksay Ferenc: A Magyar Kamara Archívuma (Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 8. Budapest, 1992)

IRATOK - E 196. Archivum familiae Thurzó

ben kérvényeztek, a nádor pedig intézkedett vagy továbbutalta ügyeiket. Hozzá fordultak a magyar protestáns egyházak papjai segélykérő leveleikkel, katolikus egyházi szervek az őket ért sérelmek ügyében. A nádornak ezen túlmenően hivatalból foglalkoznia kellett egyházi adományosoknak királyi parancsra történő beiktatásával, főméltóságok betöltésével, a közfelkelés, a rovásadó- vagy a harmincadigazgatás és nem utolsó sorban a nádori bíráskodás hatáskörébe tartozó ügyekkel (magszakadás, birtokviták, adósság- és hitelügyek, bűnügyek). Hyen természetű iratok között maradtak meg Báthory Erzsébet bűnpörének dokumentumai, királyi mandátumok, nádori kiküldöttek számára adott instrukciók, nádori vélemények, oktávális iratok, Thurzóhoz írt, támogatást kérő levelek. Thurzó György az uradalmaiban folyó gazdálkodásnak csak legfelső irányítását végezte; így levéltárában a fentieknél jóval kevesebb az ő és fia magángazdálkodását és családi életét illető iratanyag, melyben jogi vélemények találhatók az árvái ág kihalta utáni helyzetről, valamint Thurzó Györgyhöz írt jelentések a vagyonszerzés dolgában stb. Ránk maradt nem egy lakodalmi, temetési meghívó, köszönő, gratuláló, ajándékküldő levél (Thurzó borajándékokat küldött a királynak és külföldi uralkodóknak is). A birtokigazgatás, háztartás iratemlékei közt meg kell említeni az egyik gazdatiszt diáriumát. A levéltár másik, kisebbik fele (az Irregestrata legnagyobb része) a szepesi ág s elsősorban Szaniszló nádor iratait foglalja magában. Thurzó Szaniszló hosszabb ideig és intenzívebben foglalkozott birtokai vezetésével, mint György, s így az ő irathagyatékában háttérbe szorulnak a hivatali működésből keletkezett iratok a gazdaságiak mögött, a nádorsága idejéből származók a korábbiak mögött. Thurzó Szaniszló is széleskörű levelezést folytatott. Parancsok, levelek, jelentések érkeztek hozzá a királytól, főhercegektől, udvari hivataloktól, Bethlen Gábortól, Rákóczi Györgytől, egyházi és világi, bel- és külföldi uraktól (sok Esterházy Miklóstól), török parancsnokoktól, városoktól és megyéktől, saját prefektusaitól (különösen Beniczky Miklóstól), feleségétől, testvéreitől, rokonságától, kérvényeket írtak hozzá az országlakók legkülönbözőbb rétegeiből. Megmaradtak a föntiekhez írott levelek fogalmazványai is. Nem nagyszámúak, de fontosak a hadieseményekről szóló tudósítások: a törökök készülődéseiről, a törökkel vívott harcokról, a végvárakról, Bocskai és a hajdúk, valamint Bethlen Gábor harcairól, a német zsoldosok garázdálkodásairól, Bastáról. Van haditanácsi leirat, 1623-ban Bethlen táborából kelt kémjelentés, végvári kérvény. Külföldi kapcsolatainak nem sok emléke maradt: levelek erdélyiektől, nyugati uralkodóktól, Radul vajdától, cseh-morva főuraktól stb. Az ország belső politikai életére vonatkozó források az országgyűlési tudósítások (követektől is, 1619-ből és más évekből), az udvari eseményekről, egyházi kérdésekről írt beszámolók, leiratok, levelek, kérvények. A Thurzók gazdálkodásának iratai csak kisebb részükben kapcsolódnak vagyonbiztosítással. A gazdasági ügyvitel irattermékei közt egyebek közt számadásokat, bevételkiadás jegyzékeket (konyhamesteri diaetariumokat, étrendeket) találunk, továbbá egy udvarbírónak a helységek elöljáróihoz és más uradalmi tisztekhez írt levélfogalmazványait, családtagok és tiszttartók beszámolóit az úrhoz a mezőgazdasági munkák állásáról stb. A családi levelezés a szokásos kérdéseket érinti. A szepesi ág többi tagjához írott levelek közül különösen értékesek azok, amelyeket Thurzó Elekhez és Thurzó Ferenchez címeztek (például: Oláh Miklós, különböző vár-