Maksay Ferenc: A Magyar Kamara Archívuma (Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 8. Budapest, 1992)

IRATOK - E 192. Roskoványi János főstrázsamester

hogy lovastiszti pályára lépjen. 1740 körül hadnagy, az 1750-es években kapitány, 1768-tól ^strázsamester. Állomáshelye hosszú időn át Tállya, ahol szőleje is volt, máskor Ónod, Miskolc, Nógrád megye, Itália. Szabad idejében inkább hegyaljai szőlejével foglalkozott, mint roskoványi (Sáros megyei) birtokával és bormérésével. 1772 körül halt meg, s közvetlen leszármazókat nem hagyott maga után. A kincstár pert folytatott örököse, a Glosz család ellen (Decretationes Camerales 1775. május 14.), és megszerezte a birtokkal együtt az iratokat is. Ezek többsége pedig a katonai szolgálat során keletkezett, főként az 1750-es évek végén: kimutatások a létszámról (az ezred Presentations listái, és más névsorok), zsoldfizetésről, ruháról, fölszerelésről; elszámolások (Verpflegsabrechnung-ok, postaköltségek, fölszerelésre adott pénz elszámolása stb.); nyugták és számlák (főleg iparosokéi, fegyverjavítás, gombkészítés költségeiről, ellennyugták (porcióról, forspontról, katonai ellátásról), ún. kapitulációk, amelyeket a szolgálatba lépéskor állítottak ki, menettervek, úüevelek, vallatások fegyelmi vétségek ügyében, pro memóriák, kérvényfogalmazványok (közöttük Roskoványié a királyhoz előléptetése érdekében), hivatalos leiratok (kinevezések, a haditanács és a főhadparancsnokság parancsai, például a mustránál követendő szabályokról vagy az új Verpflegungssystemről). A legsűrűbb levelezés a pozsonyi és bécsi parancsnokságokkal folyt, így Pálffy Rudolffal, aki 1760-ig Pozsonyból irányította az újoncozás és a hadfelszerelés ügyeit, az ezredparancsnokkal, generálisokkal, hadbiztosokkal, de ezenkívül a katonai ágensekkel, a hadiszállítás üzletembereivel, harmincados ok kai és az alárendelt hadnagyokkal, káplárokkal is. A levelek tárgya elsősorban a hadkiegészítés (toborzás, verbunk) és a hadellátás, továbbá a mindezekhez szükséges pénzügyi adminisztráció (pénzfelvétel, elszámolás stb.). Háborús híreket, táborokból, katonai életről írt beszámolókat (külföldieket is) elsősorban a hétéves háború idején kapott Roskoványi. Saját leveleinek másolatai füzetekben és külön lapokon maradtak meg. Jóval kisebb a családi gazdálkodás (termelés, pénzügyletek) iratainak száma, még kevesebb a birtokjogi kiadvány és peres irat. A levelezés egy része a gazdálkodásra és a család életére vonatkozik. Roskoványi János levéltárába elszórtan mások iratai is bekerültek, így Roskoványi Gáspár Sáros megyei esküdtéi s néhány szomszéd birtokoséi. Az anyag irattípusok, illetve tárgyak szerint elkülönülő tételekben, azokon belül időrendben áll.