Maksay Ferenc: A Magyar Kamara Archívuma (Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 8. Budapest, 1992)

IRATOK - E 190. Archivum familiae Rákóczi

Még gazdagabb forrásanyagot jelent a Rákóczi-levéltár a XVII. századi Erdély belső politikai életére. Tükrözi mindenekelőtt az országos események egy részét: értesülünk Bocskai István temetéséről, Brandenburgi Katalin bevonulásáról; I. Rákóczi György az 1610-es években Thurzó Györggyel, Forgách Zsigmonddal, Dóczy Andrással, hajdúkapitányokkal és másokkal a hajdúkérdés sokéves vajúdása ügyében váltott leveleket. Bethlen Rákóczi Györgyhöz küldött írásaiban folyt a magyarországi hadjáratok politikai előkészítése, Bethlen István és Zólyomi Dávid hűségnyilatkozatokat ad ki a fejedelmek számára, oklevél biztosítja a székelyek kiváltságait (1601), Lipót kegyelemlevelet ad ki I. Rákóczi Ferenc számára, Rákóczi hűségfogadalmat tesz, Báthory Zsófia visszautasítja a felkelők fölhívását, reverzálist vesz a kezére került fölkelőktől, protestáns papok megölésével fenyegetőzik. A korszak egyházpolitikájára egyebek között a Pázmánnyal, Lippayval, a püspökökkel folyó levelezés hoz adatokat, gazdaságpolitikájára pedig Bethlen szepesi kamarájához, harmincadosaihoz, adószedőihez vagy Rákóczi erdélyi fiskális szerveihez meg egy-két császári kincstári hivatalhoz írott utasító levelek, s ugyanezen szervek kiadmányai. Fönnmaradtak a megyék, városok sérelmeket felpanaszoló, követajánló, adóelengedést kérő, igazgatási kérdéseket, bánya-, dézsma- és birtokügyeket fölvető levelei is. A levélírók között a királytól az egyszerű tiszttartókig és jobbágyokig minden réteg szerepel, elsősorban mégis az erdélyi és magyarországi nagyés középbirtokosság, Zrínyi Miklós (II. Rákóczi Györgyhöz, Wesselényi Ferenchez), Barcsay Ákos, Rhédey Ferenc, Kemény János, Nádasdi Ferenc, Teleki Mihály (Báthory Zsófiához), Pekry Lőrinc (II. Rákóczi Ferenchez), stb. A nem misszilis jellegű iratok közül idekerültek országgyűlési törvénycikkek, sérelemjegyzékek, egy, az independentizmusról írott följegyzés, egy városi rendtartás, dekrétumok, céhprivilégium, harmincadosok esküszövegei, reverzálisok, igazgatási ügyekben folytatott vallatások és különféle adójegyzékek, a Rákóczi György és Brandenburgi Katalin közti megegyezés iratai (1632-1637). A XVI. század második felében indulnak s az egész XVII. századot végigkísérik a Rákócziáknak — s a velük érintkezésbe került néhány családnak — vagyonjogi és birtokigazgatási vonatkozású iratai (köztük megannyi pörös irat, bírósági kiadvány, inskripció, számadás, tiszttartói esküszöveg stb.). A birtokok legnagyobb része Zemplén és Sáros megyében feküdt, de I. Rákóczi György óta sűrűbbek a más felvidéki, valamint az erdélyi jószágokat érintő darabok is. Á családtagoknak egymás közti és tiszttartóikkal, hazai meg bécsi megbízottaikkal, hatóságokkal, méltóságokkal, birtokosokkal folytatott levelezése jelentős részben a vagyonjogi érdekek védelmét szolgálja, s tartalma az ismert keretek közt mozog: a levelekben a családtagok, elsősorban az öreg Rákóczi György birtokszerző akciói, foglalásai, perfolyamatai, egyezkedési, adósságügyei kerülnek szóba, hírek, utasítások formájában. A gazdasági ügyintézést érintő iratok közül I. Rákóczi Györgynek feleségével, gyermekeivel és prefektusaival váltott leveleit kell kiemelni, továbbá Lorántffy Zsuzsanna, U. Rákóczi György, Báthory Zsófia, I. Rákóczi Ferenc és a két prefektus (Debreczeni Tamás és Klobusiczky András), valamint Rákóczi Lajos, Zsigmond, János, László, Erzsébet, Julianna, II. Rákóczi Ferenc és prefektusaik egymással, idegen urakkal, kisebb tiszttartókkal, megyékkel, városokkal folytatott levelezését. A tudósítások a mezőgazdasági és a mezőgazdasághoz kapcsolódó ipari munkák, építkezések állásáról, állatok, termények, gyártmányok beszerzéséről, szállításáról vagy értékesítéséről, pénz- és