Szűcs Jenő: A szepesi kamarai levéltár 1567–1813 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 7. Budapest, 1990)

IRATOK

fogalmazványok az 1678-1680. években keltek; egy-egy év iratai nagyjából külön vannak választva, de azokon belül az időrend nem pontos. Segédlet nincs az anyaghoz, az iratokat darabonként kell átnézni. E 248. PROTOCOLLA UNIVERSORUM ACTORUM (Beérkezett iratok nyilvántartókönyvei) 1680-1755 24 kötet Iktatókönyvek. Protocolla (domestica) universorum actorum, 1680-1755. 24 kötet A szepesi kamaránál a XVII. század utolsó ötödéig a beérkezett iratokat nem iktatták, ilyen követelményt a hivatali utasítások nem is támasztottak. Bizonyos iratfajtákat azonban az ügyeknek a tanácsban történt elintézését és az egyes iratfajtáknak az irattárban eszközölt szétválasztását követően utólag lajstromoztak (királyi, udvari és magyar kamarai rendeletek, fogalmazványok). Az első, az iktatókönyv ősének tekinthető kötet 1680 -81-ből maradt fenn; a szó szoros értelmében még ez is inkább csak bizonyos iratfajták utólag készített lajstromkönyve. Létrejötte báró Wallsegg Wagele Ferenc Bernát adminisztrátor működésével függ össze, aki - sok tekintetben a magyar kamara tudta nélkül - kiszélesítette a hivatalszervezetet és számos újítást vezetett be. A jelzett, 1680. januártól 1681 decemberéig terjedő kötet (eredeti címe nem maradt fenn) valószínűleg a fogalmazó (concipista) munkája, és - a felsőbb királyi, udvari és magyar kamarai rendeletek kivételével - a kamarai adminisztrációhoz érkezett iratok tartalmi kivonatait foglalja magában. Ez is mutatja, hogy itt még inkább lajstromozásról van szó; mivel az említett iratfajtákat új irattárban lajstromozták, e helyen feleslegesnek tartották nyilvántartásukat. A kötet a szepesi kamaránál más sorozatoknál is hagyományossá vált, a lajstromozást és mutatózást egyesítő rendszert követi, azaz az iratokat már eleve egy bizonyos betű alatt vették jegyzékbe, ez esetben a levélírók neveinek kezdőbetűje szerint. Ily módon tehát a kötet betűk szerint tagolódik, és a tartalmi regeszták egy-egy betűn belül 1680. januártól 1681 decemberéig az iratok keltének sorrendjében következnek egymás után. A rövidesen meginduló Thököly-szabadságharc megszakította a kamarai adminisztráció működését, de évekig még a kamara feléledése után sincs nyoma bármilyen, iktatáshoz hasonló tevékenységnek. Csak a kamarai adminisztráció működését 1690-ben felülvizsgáló és megreformáló Breiner-féle bizottság lépett fel ismét az iktatás követelményével. Az 1690. március 30-i instrukció 35. artikulusának egyik pontja előírta, hogy a kiadóhivatal a kamarához érkezett iratok jegyzékbe foglalása céljából (pro prothocollandis ys expeditionibus et actis, quae Ind. huicce Camerae transmitti et exhiberi soient) két kötetet fektessen fel, majd pedig - a fogalmazványok jegyzékbe foglalásának mintájára - az egyik időrendben, beérkezé-