Szűcs Jenő: A szepesi kamarai levéltár 1567–1813 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 7. Budapest, 1990)

III. A SZEPESI KAMARA (ADMINISZTRÁCIÓ) TÖRTÉNETE 1607-1672

kaporgyártást megszervezni és ellenőrizni. Erre a célra Szabolcs megyében, Kalló környékén - e feladatra alkalmazott jobbágyok munkájával - nagyméretű salétromgyártás folyt, élén egy salétromfőzési gondnokkal (curator). Az adminisztráció az építészeti tisztekkel és a várkapitányokkal együttműködve felügyelt, és részben pénzt adott a várak építkezéseire, erődítési munkálataira. A végvári rendszerrel összefüggő sokirányú teendők a legszorosabb kapcsolatot, együttműködést kívánták meg a kamara, illetve adminisztráció és a katonai parancsnokok, főként a felső-magyarországi főkapitány, illetőleg főgenerális között: ez a XVII. század első kétharmadában - amikor a főparancsnokok magyarok voltak - lényegében meg is valósult. k) FiscalUasok Az adminisztrációnak még másfajta feladatai is voltak, amelyek részben a szorosan vett kamarai feladatokból következtek, részben abból a tényből, hogy az ország akkori fővárosától, Pozsonytól távol eső országrészben az adminisztráció jelentette az egyetlen állandó jellegű hatóságot. De e feladatok fontosságban az előzőekben tárgyaltakhoz képest alárendelt szerepet játszottak. A birtokháramlási ügyekben továbbra is véleményt formált és eljárt, ám az adminisztrációs jellegből következett, hogy ezekben az ügyekben - főleg a század első felében - elsősorban a magyar kamara intézkedett, az adminisztrációra főként csak a végrehajtás hárult. Némi fejlődésre, bizonyos hatáskörbővülésre mutat, hogy az 1650-es években a kincstári ügyvédi tisztség ismét feltűnik, majd az 1660-as évek elejétől a jogügyi aligazgatói cím is, amelyet akkor még rendszeresen az adminisztráció titkára viselt. Minden fiskális természetű ügyben írásbeli véleményt nyújtott be a tanácsosoknak, akik ennek alapján tettek jelentést a magszakadás, hűtlenség miatt a kincstárra szállt birtokok ügyében a pozsonyi kamarának, majd a pozsonyi kamara véleménye alapján az uralkodó döntött (rendszerint meghallgatva az udvari kamara tanácsát is). Az ügyvéd, majd az aligazgató képviselte a kincstár érdekeit a törvényszékeken. I) Posta Az adminisztráció ügyköréhez tartozott a felső-magyarországi postaszervezet, a két postamester, a kassai és az eperjesi fizetése, valamint a Kassa - Tállya - Tokaj - Kalló - Nyírbátor - Szatmár - Majtény postavonal fenntartása, az itteni postások, lovasok díjazása. Mindezeken túl az adminisztráció számos közigazgatási, köz- és magánügyben is intézkedett vagy legalább közvetített a magyar kamara felé, részben mert azok összefüggtek a kamarai feladatokkal, részben mert a magánosok hozzá fordultak. A század közepe után egyre inkább megfogalmazódott az az elmélet, amely szerint a kamarának feladata a közjó (bonum publicum) feletti őrködés. Ez alatt elsősorban az országrész „nyugalmának és békéjének" megőrzését értették, ami az adott kö-