Szűcs Jenő: A szepesi kamarai levéltár 1567–1813 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 7. Budapest, 1990)

III. A SZEPESI KAMARA (ADMINISZTRÁCIÓ) TÖRTÉNETE 1607-1672

az utóbbi engedelmeskedni tartozott. Egyes jövedelmi ágak helyzetének kivizsgálására ugyancsak a nádor küldött ki bizottságokat. h) A magyar és az udvari kamara szerepe Míg a nádornak, s ezáltal a magyar központi kormányzatnak főként az 1610-es évek első felében bizonyos fokú irányító szerepe figyelhető meg, a magyar kamarának e korszakban a jelek szerint a felső-magyarországi ügyekben csekély szerepe volt. A viszony rendezését az utasítások is megkerülik. Levelezés folyt ugyan a két kamara közt, de abból éppen nem tűnik ki a pozsonyi felsőbbsége, sőt e levelezés éppen a kevésbé fontos részletkérdésekre korlátozódik, a helyzet tehát e tekintetben az 1570-80-as évekre emlékeztet. Kamarai vonalon elsősorban a udvari kamarával állt helyre a levelezés. A királyi rendeletek többsége továbbra is az udvari kamarán keletkezett (kis töredéke a magyar kancellárián), a legfontosabb döntések ott születtek meg; sőt az 1610-es évek második felében az udvari kamara közvetlen rendeleteinek száma erősen megduzzadt, többszöröse a magyar kamara, illetőleg az uralkodó rendeleteinek. Maga a szepesi kamara is a fontosabb ügyekben rendszerint a bécsi, illetőleg a prágai kamarához fordult. Számadásait, kivonatait ugyancsak az udvari kamarához küldte fel. A nádor, illetőleg helytartó bizonyos fokú befolyása tehát nem akadályozhatta meg, hogy az udvari kamara fokozatosan, az évtized derekától erősödő mértékben ismét ki ne terjessze irányító szerepét a visszaállított szepesi kamarára. i) A kamara 1619 augusztus végén Az 1607 tavaszától fokozatosan újra kiépült kamarai szervezet alig több mint egy évtizednyi működés után Bethlen Gábor erdélyi fejedelem 1619-i hadjárata következtében ismét megszűnt. Szeptember első napjaiban sorra meghódoltak az országrészt védő királyi végvárak, a fejedelmi seregek szeptember 5-én bevonultak Kassára. A kamara már néhány nappal azelőtt, 1619. augusztus 28-án, illetőleg egykét nap múlva (e napon expediálják az utolsó iratot) feloszlott, az országrész Bethlennek hódolt be. 1622-1644 a) Bethlen Gábor kassai kamarája, 1619-1629 Bethlen Gábor erdélyi fejedelem a meghódolt felső-magyarországi részek, majd a területi viszonyok rendezése után a nikolsburgi béke (1621. december 31.) értelmében a Felső-Magyarországtól Erdélyhez csatolt hét vármegye jövedelmeinek igazgatására meghagyta a kamarai szervezetet, csak a személyek nagy részét cserélte fel saját embereivel. Az erdélyi állam szolgálatába állított kamara már 1619