Szűcs Jenő: A szepesi kamarai levéltár 1567–1813 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 7. Budapest, 1990)

III. A SZEPESI KAMARA (ADMINISZTRÁCIÓ) TÖRTÉNETE 1607-1672

III. A SZEPESI KAMARA (ADMINISZTRÁCIÓ) TÖRTÉNETE 1607 - 1672 1. A HIVATALSZERVEZET TÖRTÉNETE (1607-1672) Felső-Magyarország pénzügyigazgatási szervének XVII. századi történetét sok hányattatás, a hivatal működésének többszöri megszűnése majd újjáéledése, területi hatáskörének sűrű változásai, valamint a XVI. századitól eltérő szervezeti keretei és függőségi helyzete jellemzi. Mindezt alapvetően két körülmény határozta meg. A kamara hatáskörébe eső országrész a század első felében az Erdélyből kiinduló függetlenségi harcok első állomása, sőt részben az erdélyi fejedelemség terjeszkedésének színtere, a század utolsó harmadában pedig a kuruc mozgalom szervezkedési, kiindulási gócpontja. Másrészt a kamara jogi állásának alakulására a század első kétharmadában közvetve kihat a magyar rendiség viszonylagos megélénkülése és megerősödése, majd - a Wesselényi - Nádasdy-összeesküvés bukása után - a bécsi abszolutizmus erősödése. A Bocskai-szabadságharc utáni időtől (a kamara visszaállításától) 1672-ig (az első idegen adminisztrátor kinevezéséig) terjedő korszak maga is több alkorszakra bomlik. Ha az 1672. év szorosan jogi értelemben nem is jelent éles határvonalat a hivatalszervezet történetében, funkcionális értelemben mégis lényeges korszakhatárnak tekinthető. A század első kétharmada a hivatal jellegében és szervezetében bekövetkezett változások ellenére is, elsősorban az ügykörök nagyjából azonosságán alapuló külön korszakot, bizonyos értelemben homogén egységet képez, az 1670-es években megindult fejlődés viszont a feladatok fokozatos átcsoportosításával és a szervezet átformálódásával már más irányt jelent, amely aztán 1690-ben jogilag is a kamarai rang visszanyerésében fogható meg. 1607-1619 a) Törekvés a kincstartóság visszaállítására Miután Bocskai seregei 1604 október közepén eltörölték a szepesi kamarát, az országgyűlési rendek kísérletet tettek arra, hogy az egész kamarai intézményt végérvényesen megszüntessék, mint „az ország romlásának főfészkét", az idegen befolyás segítőjét. A korponai (1605 november), majd a kassai országgyűlés (1606 április) kimondta, hogy a kamarák töröltessenek el, a régi, középkori kincstartói hivatal pedig állíttassck vissza; ugyanezt tartalmazta a bécsi béke 5. artikulusa (1606. június 23, illetve szeptember 16.); az 1608-i országgyűlés ugyancsak a magyar tanács tagjai közül kinevezendő kincstartóról szól. A tárgyalásokon a szepesi kamara kifejezetten nem került szóba, ennek eltörlése eo ipso beleértődött a végzésekbe. Az uralkodó és a bécsi udvari kamara azonban egy percig sem gondolt komolyan a kamarai szervezet feloszlatására, a másik oldalról a rendek maguk sem tudtak előáll-