Szűcs Jenő: A szepesi kamarai levéltár 1567–1813 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 7. Budapest, 1990)

IRATOK

sio); 4. az iktatószám (Prothocolls numero); 5. a referencia neve, tehát ama ügykör címe, amelynek jegyzökönyve mellett az Írat található (Zu finden in...). Az iktatókönyvek és a mutatók bejegyzéseinek nyelve az iratok nyelvét követve német, illetőleg latin. Mind az iktatókönyvek, mind a mutatókönyvek alapján egyenesen megállapítható az egyes ügyiratok irattári (levéltári) jelzete, amelynek az állag címén kívül négy adatot kell tartalmaznia: év + ülés száma + iktatószám + ügykör (referencia) neve (pl. „Administratio Cassoviensis 1793. Sessio 30. Nr 1318. Oeconomicum"). Az elmondottak a rendes ügyiratokra (Acta sessionalia) vonatkoznak. Az állag elején 1788-1790-ből egy vékony iratcsomónyi y

Jílnöki irat" (Acta praesidialia, 82 darab fogalmazvány) található. Különféle tárgykörökben, de elsősorban uradalmi vonatkozású ügyekben az uradalmi praefektusokhoz, kamarai biztosokhoz, városokhoz, só- és harmincadhivatalokhoz, fiskálisokhoz stb. vagy kerületi biztoshoz az adminisztrátor saját nevében intézett kiadmányok időrendben, évenként 1-gyel kezdődően leszámozott fogalmazványai ezek. Az 1788 -89. évi iratokhoz lajstromkönyv áll rendelkezésre, az 1790. éviekhez nincsen segédlet. Az állag végén két iratcsomóban kaptak helyet az 1791-1810 közt beérkezett, illetőleg elküldött iratokra vonatkozó postanaplók („Diarium litterarum officiosarum ad postám datarum" illetve... ex posta acceptarum). A kétféle (általában negyedévenként tagolódó, füzet formájú) napló a posta érkezése, illetőleg indulása napjai szerint tartalmazza az érkezett (postára adott) iratok darabszámát, egyenkénti számát (iktatószámát), valamint azt, hogy honnan jött (hová expediaitatott), milyen hatóságtól (milyen hatósághoz), milyen súlyban és milyen postatarifával, és végül a postás nevét. E naplók a kutatásnál mellőzhetők.