Szűcs Jenő: A szepesi kamarai levéltár 1567–1813 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 7. Budapest, 1990)

IRATOK

A szerződéseket, kötelezvényeket már az utasítás előtt is, a XVII. század köze­pétől külön kötetbe másolták be, ily módon az ilyen jellegű fontosabb ügyletek má­solatai 1766-ig folytatólagosan megvannak. (Sőt, már korábbról is fennmaradtak azonos jellegű másolati könyvek, 1575-1638: „Libri copiales obligationum, infor­mationum et expeditionum", 3 kötetben; 1. Minutae 3/d alatt.) A kötetek elsősor­ban a szepesi kamara, illetőleg adminisztráció igazgatása alá tartozó területre eső kincstári birtokok, birtokrészek, szőlők, különböző haszonvételek (mészárszék, borkimérés, sörfőzés stb.) eladására, átengedésére, zálogba adására, bérbeadására vonatkozó szerződéseket, vagy ezek visszaváltására vonatkozó iratokat, továbbá a kamara és egyes személyek közt létrejött különféle adásvételi szerződéseket tartal­maznak. Ezeken túl találhatók a kötetekben a kamarától pénzt kölcsönzők, vagy a kamarának valamilyen címen pénzzel tartozó személyek kötelezvényei; megyék, vá­rosok kötelezvényei az élésházakba beszolgáltatandó gabonamennyiségekről; a hi­vatalba lépő kamarai tisztviselők reverzálisai stb., valamint olyan magánszemélyek közt létrejött különféle szerződések (birtokeladás, csere, zálog, bérletek, pénzköl­csön stb.), amelyeknek megkötésükkor nem volt közük a kamarához, kincstári szempontból csak később váltak érdekesekké. A másolatok - helyenkénti következetlenségektől eltekintve - általában idő­rendben következnek egymás után, rendszerint teljes szövegeket tartalmaznak (el­vétve csak kivonatokat); a másolatok mellett a margón olvasható általában egy-egy irat tartalmi kivonata. Mindhárom kötet (I.: 1653-1710, II.: 1711-1739, III.: 1740-1766) elején muta­tó áll rendelkezésre, amely többnyire birtok-, és személyneveket vetítve ki, megadja az iratok néhány szavas tartalmát és a fóliószámot, ahol a megfelelő másolat talál­ható. Kérőlapon és idézésnél a sorozat címét és a kötet évkorét kell feltüntetni. E 276. LIBRI FISCAUTATUM DENUNTIATARUM (Másolati könyvek: lappangó kincstári jogok) 1730-1770 2 kötet Lappangó kincstári jogok bejelentéseinek másolati könyvei (Liber seu rege­strum denunciatarum fiscalitatum in diversis privatorum nobilium bonis, sive per notam quorumpiam infidelitatis, sut etiam defectum seminis latentium...), 1730­1754 (I. kötet), 1765-1770 (II. kötet) A kamarai szervezet egyik igen fontos feladatköre volt minden időben a mag­szakadás vagy hűtlenség miatt a kincstárt illető, de lappangó, eltitkolt királyi jogok, birtokok kifürkészése és konfiskálása; e feladatkör ellátását nagymértékben előse­gítette a XVIII. században az a királyi rendelkezés, amely szerint bárki feljelentést (denuntiatio) tehet a kamaránál, ha rejtett királyi jogról szerez tudomást, és az

Next

/
Thumbnails
Contents