Szűcs Jenő: A szepesi kamarai levéltár 1567–1813 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 7. Budapest, 1990)

II. A SZEPESI KAMARA TÖRTÉNETE MEGALAKULÁSÁTÓL BOCSKAI SZABADSÁGHARCÁIG

rendiséggel semmi kapcsolatban nem álló hivatalnokréteget építsenek ki. Ugyanebből a szempontból törekedtek arra, ami a valóságban azután be is következett, hogy a tanácsosok közül egy vagy kettő német származású legyen; kétségtelenül az ügyvitel szempontjai is megkívánták ezt, hiszen német katonai parancsnokokkal és egyéb tisztekkel kellett állandóan érintkezniük. Jellemző, hogy még az elnök személyénél is kiemelik ezt a szempontot: Paczóth János azzal ajánlja Thurzó Eleket kamaraelnökké, hogy főúri származásán, gazdasági és jogi ismeretein túl „német nemzetiségű, s így könnyebb dolga lesz a német katonasággal".

39 - A tanácsosok évi fizetése általában 400 forint volt. a) Titkár és altitkár A tanács mellett az ügyintézés formai része a titkár (secretarius) vállaira hárult, aki az iroda (cancellaria) munkáját irányította. Bár az 1567-i utasítás foglalkozik a titkár feladatkörével, nincs adatunk arra, hogy ezt a szerepkört a kamara tényleges megalakulásakor, az év őszén valóban be is töltötték volna. Az tény, hogy 1569. január 12. óta már ellátta e tisztséget Fejérvári Imre, aki három évig dolgozott titkárként a kamaránál, de részben saját kérésére, részben azért, mert „nem rendelkezik azzal a megbízható tudással (litteraria scientia), amelyet az ügyek nagysága és sokasága megkíván",

40 1572 januárjában leváltották. Valóban: munkáját már az 1571es utasítás erősen bírálta. A titkár szerepének fontosságát már a fenti megfogalmazás is mutatja; amikor pedig a kamara az utóddal, Grindel Jánossal tárgyal, aki a főkapitány mellett töltötte be hosszú évekig a titkári tisztet, előterjesztésében azt hangsúlyozza, hogy Grindelt „mind latin tudását, mind az iratok expediálását illetően kipróbáltnak" ismeri.

41 1574 áprilisában aztán az udvari kamaránál gyakorlatot szerzett Hoffmann Györgyöt nevezi ki az uralkodó titkárnak, aki ezt a tisztséget tanácsossá való kinevezése, 1585 után is évekig megtartotta. Az 1570-es évek második felében e tisztség mellett megjelenik az altitkár (vicesecretarius) tisztsége is, amelyet Madachavszky Miklós tölt be, de lehetséges, hogy már 1573-ban a Juratus scriba" cím mögött is efféle szerepkör rejlett. (Madachavszky ugyanis 1569-1571ben írnok, „scriba ammanuensis", 1573-ban már Juratus scriba", 1578-ban pedig „vice-secretarius").

42 Ez az állás nem volt mindig betöltve, az 1580-as évek második felében például évekig nem. A titkár fizetése eleinte évi 200, majd 1572 után 300 forint volt. 39 E 244. Minutae Liber expeditionum (a továbbiakban: Liber exp.) 1582. máj. 22. 40 E 244. Liber exp. 1571. aug. 14. 41 E 244. Liber exp. 1571. dcc 22. 42 E 249. Ben. mand. 1578. márc. 10.