Szűcs Jenő: A szepesi kamarai levéltár 1567–1813 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 7. Budapest, 1990)
IRATOK
1672 decemberétől működő Volkra Ottó Ferdinánd udvari tanácsos után a második báró Wallsegg Wagele Ferenc Bernát alsó-ausztriai kamarai tanácsos volt. Wallsegg 1675 nyarától (utasítását, amely egyébként szó szerint megegyezett a Volkra számára kiadott instrukcióval, 1675. augusztus 2-án kapta) 1682. február 2ig viselte e tisztséget. Az adminisztrátor fő feladata ebben az első kuruc támadás és Thököly szabadságharca közé eső feszült hangulatú évtizedben a számára kiadott utasítás értelmében a rekatolizáció erőszakos kiterjesztése a felső-magyarországi részeken, a tömeges konfiskálások, az ezen országrészben állomásozó császári katonaság ellátása és nem utolsósorban - egyéb, pénzügy- és közigazgatási feladatokon túl - a felső-magyarországi főparancsnokkal együtt a „lázadó" politikai mozgalmak, összeesküvések állandó figyelemmel tartása. A német adminisztrátorok, köztük elsősorban Wallsegg törekvése - és ez a törekvés a zavaros viszonyok közt sikerrel is járt - az volt, hogy egyrészt függetlenítsék magukat a pozsonyi magyar kamarától, amennyire csak lehetett (ha hivatalosan hangoztatták is a magyar kamarától való „solita dependentiát", szokásos függést), és közvetlenül a bécsi udvari kamara függésébe vonják a szepesi igazgatóságot, az ügyeket a magyar kamara megkerülésével intézzék, másrészt, bár a tanács továbbra is működött mellettük, sőt a tanácsosok száma 1678-tól kettőről háromra emelkedett, minél több ügyet a tanácsot megkerülve, önhatalmúan intézzenek. Mindezt az iratok tanúsága mellett a magyar kamara későbbi, 1689-i panaszai tükrözik, és az országgyűlés rendjei is közjogi sérelemnek fogják fel: az 1681-ben, mintegy húszévi szünet után összehívott országgyűlésen követelik, hogy minden idegen (extraneus) tisztviselőt, akiknek kinevezése az ország jogai elleni visszaélésnek tekinthető, így többek közt a kassai adminisztrátort is, mozdítsák el (1881:13. te). A jelen, kétcsomónyi iratanyag Wallsegg adminisztrátori működése kapcsán keletkezett iratok töredéke. Az egyik csomó Wallsegg saját leveleskönyvét tartalmazza: első 36 oldalára azon királyi leiratok és bécsi udvari kamarai iratok vannak bemásolva (helyenként mellékleteikkel együtt), amelyeket 1677. januártól decemberig személy szerint az adminisztrátorhoz - tehát nem az igazgatósághoz - intéztek; a füzetek további lapjain az adminisztrátor ezekre adott válaszainak, illetőleg azok mellékleteinek másolatai találhatók, ugyanebből az időből. A másolatok mindkét részben időrendben következnek egymás után. Bizalmas jellegű iratok ezek: főleg katonai ügyekkel, a katonaság elszállásolásával, ellátásával és politikai természetű kérdésekkel foglalkoznak; éppen ezért az iratváltás a kamarai tanács tudta nélkül történt. A füzet elején egy „Index" címmel ellátott rövid lajstrom található, amely a másolatok tartalmi kivonatait tartalmazza és azt, hogy a másolat melyik számozott oldalon található. A másik iratcsomó a Wallsegg nevében kelt, egyedül az ő aláírásával és pecsétjével ellátott kamarai kiadványok fogalmazványaiból áll, amelyeknek eredetijét a legkülönbözőbb személyekhez (kamarai tisztviselők, megyék, városok, magánszemélyek stb.) címezte, és amelyek legkülönbözőbb kamarai ügyeket tárgyalnak. E kiadmányok expediálása, ellentétben az előző leveleskönyv által megörökített iratokkal, a szabályos hivatali úton, az irodán át történt. A
