Szűcs Jenő: A szepesi kamarai levéltár 1567–1813 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 7. Budapest, 1990)

IRATOK

még Csáky-, Vay-féle javak konfiskálása követte. (Csak 1670 és 1688 közt másfél millió holdat foglalt le a kincstár Felső-Magyarországon, amelyből az uralkodó 437645 aranyforintért zálogba adott, 146000 forintért eladományozott birtokokat, a többiből kamarai birtokot szervezett a szepesi adminisztráció. Az 1711-ben elkobzott birtokok értéke 1260000 rajnai ft volt.) Mindeme ténykedéséről a szepesi kamara, illetőleg igazgatóság írásban véleményt, jelentést küldött - pillanatnyi közjogi helyzetétől függően - a bécsi udvari, illetőleg a pozsonyi magyar kamarának; ezen iratok fogalmazványai találhatók a jelen sorozatban. A nem birtokjogi vonatkozású fogalmazványok a Minutae c. sorozatban találhatók. A fogalmazványok rendszere szoros időrend; az egyes iratokat az időrendet követő, évszázadonként újra kezdődő sorszámok jelölik (tehát: 1568-1599:No. 1-1097; 1600-1699:No. 1-8277; 1700-1731:No. 1-3922). A sorszám az iratok külső oldalának jobb sarkában olvasható. 2. Segédkönyvek Az 1776-1783 közt készített lajstromkönyvek (Eredeti címük: „Elenchus... circa diversa in superioribus Regni Hungáriáé partibus existentia bona et jura fiscalisa submissarum informationum", a kötetek bordáján feltüntetett cím: „Extractus minutarum cameralis administrationis Scepusiensis"), az iratok rendjét tükrözve, tehát időrendben feltüntetik a fogalmazványok számát, pontos napi dátumát és a XVIII. századi szükségletek szerinti szabatos, pontos tartalmi kivonatát. A bal hasábon ki vannak vetítve azok a hely- és személynevek, melyek az alább említett mutatók vezérszavai. Az igen jól használható mutatókönyvek („Index generális familiarum" és „Index generális locurum") az iratokban szereplő valamennyi fontos személynév, illetőleg helységnév szerint feltüntetik e vezérszavakat, majd az iratoknak a lajstromkönyvhöz képest rövidebb tartalmi kivonatát, az irat keltének évét (hónapját, napját nem) és a számot. Kutatásnál az említett mutató- és lajstromkönyvekből kell kiindulni. Kérőlapon és idézésnél az iratoknál az évet és a számot, a mutatókönyveknél a címet, a lajstromkönyveknél a címet és évet kell megadni.