Szűcs Jenő: A szepesi kamarai levéltár 1567–1813 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 7. Budapest, 1990)

V. A KAMARAI ADMINISZTRÁCIÓ TÖRTÉNETE 1723 -1773

számára a város belső életébe, igazgatásába, intézményei sorsába való beavatkozás számára, különösen mivel az uralkodói rendeletek kifejezetten feladatává is tették, hogy ha bármely publiais vagy magánjellegű panasz érkezik hozzá, szabálytalanságokról, belső zavarokról szerez tudomást, küldjön ki biztost az ügy eligazítására; ha pedig fontos ügyről van szó, a magyar kamarához tegyen részletes jelentést. Elvétve, ad hoc jelleggel más ügyek is kerültek az adminisztráció tanácsa elé. Felső-Magyarország távolsága az ország kormányzati központjaként továbbra is megmaradt Pozsonytól, ha nem is olyan mértékben, mint az előző időkben, éreztette hatását. így az ország távoli központja helyett megyék, városok, egyházi intézmények és magánosok néha a legkülönfélébb, nem szorosan kamarai természetű ügyekben is a kassai hatósághoz fordultak. Maga az 1723-i instrukció is tartalmazza még „az országrész valamennyi szükségletéről" való gondoskodás követelményét. A katonai parancsnokokkal való levelezés ugyancsak fennmaradt. Hiszen ha a katonai és kamarai teendők világosan szét is váltak, a kétféle hatóság sok tekintetben a továbbiakban is egymásra volt utalva.