Szűcs Jenő: A szepesi kamarai levéltár 1567–1813 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 7. Budapest, 1990)

V. A KAMARAI ADMINISZTRÁCIÓ TÖRTÉNETE 1723 -1773

Az adminisztráció egyre inkább sérelmezte hatáskörének csökkentését, és végül 1772-ben egy belső bizottságot küldött ki (két tanácsos, a számvevő és az irattáros résztvételével) annak megállapítására, hogy mely vonatkozásban érte sérelem a szepesi hatóságnak a „régi, folytatólagosan gyakorolt aktivitását és jurisdictióját". A belső bizottságnak 1772. június 25-én a tanács elé terjesztett elaborátuma rámutat többek közt, hogy bár az 1723-i „fundamentális" instrukció 16. artikulusa kimondja: az adminisztráció a korábbi hatáskörrel rendelkezzék, míg az uralkodó másként nem rendelkezik, 1746-tól a magyar kamara a bányaügytől eltekintve saját rendeleteivel önkényesen, királyi beleegyezés nélkül nyirbálta meg az adminisztráció illetékességét. így tehát az adminisztráció a régi (I. Miksa, Lipót), valamint az újabb, III. Károly-féle 1723-i instrukcióra alapozva a következő pontokon szorgalmazza sérelmeinek orvoslását: adják vissza az adminisztráció igazgatása alá mindazon uradalmakat, amelyeket a negyvenes évek óta elvontak tőle, továbbá az egész felső-magyarországi harmincadszervezet irányítását, beleértve a vizitációkat és a számadások ellenőrzési jogát, nem különben a kassai pénztár számadásrevízióját; fontos ügyekben engedjék a közvetlen levelezés helyreállítását a bécsi udvari kamarával; minden felső-magyarországi vonatkozású birtokháramlási, fiskális ügyben a kamarai adminisztráció véleménye alapján járjanak el; a felső-magyarországi területre vonatkozó valamennyi kamarai ügyben a magyar kamara egyenesen a szepesi adminisztrációhoz, ne pedig azt megkerülve, az egyes partikuláris szervekhez (máramarosi adminisztráció, sóvári felügyelőség) forduljon, ezzel gyengítve az adminisztráció tekintélyét; végül felvetették a „szepesi kamara" cím visszaadását is. E projektumhoz Jabroczky jogügyi aligazgató is csatlakozott: az ország törvényei (1715:18. tc.) és a kamarai utasítások is pusztán azt írják elő, hogy a szepesi adminisztráció a magyar kamarától függjön, de azt nem, hogy jurisdictiója csökkentessék; így a század második felében a magyar kamarától kiinduló szabályozások nem törvényesek, amellett nem is hasznosak, mert azáltal, hogy a Kassához közel, Pozsonytól viszont távol fekvő jövedelmi ágak a magyar kamarához csatoltattak, az ellenőrzés kevésbé hatékony, és („qui procul a Jove, procul a fulmine") több visszaélésre nyílik lehetőség. Az adminisztráció e részletesen dokumentált elaborátuma talán hozzájárult ahhoz, hogy az egész kamarai ügynek küszöbön álló átszevezése során, ha nem is az alapkérdésekben, de néhány részletvonatkozásban ismét kibővítették a felső-magyarországi dikasztérium hatáskörét. Az 1773. július 7-jén ezúttal ismét az uralkodó által kibocsátott új utasítás zárta le az itt tárgyalt ötvenéves korszakot. 2. ÜGYVITEL, SEGÉDHIVATALOK Az újjászervezett kamarai adminisztráció hivatali struktúrája lényegesen nem különbözött az előző fél évszázadban kialakulttól. Az adminisztráció épülete a XVIII. században két, egymásba épített kétemeletes házból állt: a régi kamarai