Varga Endre: Bírósági levéltárak 1526–1869 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 6. Budapest, 1989)

ELSŐ RÉSZ Feudális kori bírósági levéltárak

riára való fellebbvitelét elrendelő') bírói parancsok fogalmazványai (minutái). Ilyen parancsok az 1786 előtti idŐbó'l a Mandata judiciaria (O 3) állagban is találhatók. E vegyes tartalmú állag anyagát Kendelényi eredetileg kiselejtezési szándékkal gyűjtötte össze. Az állag ez iratok két fo alkotó részének megfelelő címmel van ellátva. A Libelli actionales szavak arra utalnak, hogy az iratok között többségben vannak a tágabb értelemben vett keresetlevelek, a „deserti" szó azért került a címbe, mert az itt található keresetleveleket a felek „elhagyták", vagyis a kereset benyújtása után a pert nem vették fel. Vannak olyan eredeti példányok is ezek között, melyeknek másolatát csatolták perfelvételnél a perhez, így a felek számára érdektelenné váltak és ezért azokat a kúriai expediturán visszahagyták, onnan kerültek be később, mint intézkedést nem igénylő iratok a kúriai levéltárba. Valóban az ide sorolt keresetleveleknek a táblai és fellebbezett peranyaggal való összehasonlítása nagyrészben vagy azt mutatta, hogy az itt található keresetleveleknek megfelelő per azok állagában (O 18, 21) nincs, vagy azt, hogy a perek mellett egy más keresetlevél fekszik. Utalunk itt arra, hogy a kereset elhagyásának többféle oka lehetett. Az actiót benyújtó fél esetleg csak nyomást akart gyakorolni az ellenfélre, de a per lefolytatása már nem állott szándékában, esetleg a körülmények változtak meg, például békés egyezség jött létre a felek között. Lehetséges, hogy a perfelvételre kitűzött „terminus" és ezzel maga a kereset is — közbejött rendkívüli törvényszünet miatt — „elenyészett", a felperes tehát a törvényszünet után másik keresetlevelet, helyesebben a keresetlevélnek egy újabb példányát volt kénytelen benyújtani. Az állagcím további része a nagyszámú mandátum-fogalmazványra utal. Valószínű, hogy a Libelli actionales deserti a kúriai levéltár eredeti állaga volt, ehhez kapcsolta hozzá Kendelényi rendezés során a bírói parancsokat, melyek talán szintén eredeti elnevezést tartottak fenn, a Minutae mandatorum ilyennek tűnik. A jelenlegi állagcím tehát két régi cím összevonása lehet. Az iratok tárgya a táblai és fellebbezett perek O 18, 21 állag tárgyainak felel meg, de ezek az iratok mind polgári ügyekre vonatkoznak vagy úgynevezett delictum privatumokkal állnak kapcsolatban. Tartalmuk inkább perjogi szempontból érdekes, általános történeti szempontból forrásként kevéssé használhatók: legfeljebb birtoktörténeti és személyi adatokat tartalmaznak, a korfestő tartalom elég ritka és inkább a mandátumokban mint az actiókban kereshető. Az iratokat évek vagy több évi ciklusok szerint kötegelték, általában a perfelvételre kitűzött időpont (az iratokra mindig rövidített „Trns" formában rávezetett terminus) szerint, vagy a benyújtás vagy a keltezés éve szerint. Egy-egy kötegen belül az iratok sorrendje vagy nagyjában az időrendhez alkalmazkodik, vagy a kötegen belül semmi rend nincs. Az iratok számozatlanok. Az állaghoz segédlet nincs. A néhány köteg mellett fennmaradt régi iratjegyzék szűkszavú adatai s a kötegeken belüli rendszertelenség miatt az állag kutatáshoz alig használható. Kutatás esetén az állag kötegenkint nézendő át. Az iratok hiányát bizonyos évekből az állagáttekintés mutatja. Az 1791—1797. évi iratok az Actiones originales O 38 állagba kerültek át. A Novus Ordo kor-