Varga Endre: Bírósági levéltárak 1526–1869 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 6. Budapest, 1989)

MÁSODIK RÉSZ Abszolutizmus kori bírósági levéltárak

4. Iktatókönyv [címe hiányzik, 1857 1 kötet valószínűleg a zsolnai (Sillein) Untersuchungsgericht kötete] 5—6. Special-Ausweis... [mint fent] ...k. k. Untersuchungsgericht Sillein 1858—1859 2 kötet 7—8. Special-Ausweis... [mint fent] ...k. k. Untersuchungsgericht Predmir 1858—1859 2 kötet A trencséni államügyészséget a hazai osztrák rendszerű ügyészségi szervezet felállításakor, 1850. március második felében létesítették. Az eleinte ideiglenes jellegű ügyészséget 1854. szeptember 28-án „véglegesítették". A hazai osztrák igazságügyi szervekkel együtt, működését 1861. április végén kellett megszüntetnie. Az 1956. évi levéltári tűzvész alkalmával a fond addigi állománya (3 csomó irat és 1 iktatóív) teljes egészében elpusztult. A fond mai anyagát alkotó 8 kötetet a Budapesti 1. sz. Állami Levéltár (mai nevén: Budapest Főváros Levéltára) 1958-ban adta át további megőrzésre az Országos Levéltárnak. A kötetek közül 3 a trencséni, 3 a zsolnai és 2 a predméri vizsgálóbíróság területére vonatkozik, de az egész a trencséni államügyészség fondjába tartozik. A kötetek rovatai azonosak és a következő adatokat tartalmazzák: folyószám, a vizsgálóbíró, ill. előadó neve, a bejelentő vagy károsult neve, a vádlott neve, a bűncselekmény megnevezése, a következő bejelentés napja, a vádlott letartóztatásban vagy szabadlábon van-e, a büntetőügy befejezésének módja vagy az el nem intézett vizsgálat állapota az I., II., III., IV. évnegyedben és a megjegyzési rovat. Az anyagban való kutatás az egyes évek, ill. vizsgálóbíróságok köteteinek átlapozásával történik. Kikérésnél, ill. idézésnél a fond ez egyetlen állagának törzsszámát és címét, továbbá a könyv címét és évét kell megadni. A Bach-kori bírósági levéltárban a bíróságok és ügyészségek fondjain kívül két egyéb, a jogszolgáltatási szervezethez tartozó fondképző iratainak töredékét Őrizzük: a soproni telekkönyvi igazgatóság egy iktatókönyvét és a nagyszebeni bírósági szervezőbizottság néhány fennmaradt iratát. A telekkönyvi igazgatóságok iratanyaga az 1956. évi levéltári tűzvész alkalmával csaknem teljesen elpusztult. A tűzvészt követő selejtezések után csupán a soproni igazgatóság fonójából maradt 0,02 folyóméternyi töredék. A bírósági és a vádhatósági szervezet kiépítése céljából a cs. kir. igazságügyminiszter a szűkebb Magyarország öt közigazgatási kerületébe már 1849-ben egy-egy miniszteri biztost küldött ki. Erdélyben a jogszolgáltatási szervezet kiépítése lassúbb ütemben haladt előre. Itt az 1850. július 4-i császári rendelet értelmében egyetlen főtörvényszéket kellett szervezni, mégpedig Nagyszebenben. A szervezést az igazságügyminiszter nem miniszteri biztosra, hanem egy szervező bizottságra bízta. E bizottság iratainak csak csekély töredéke maradt ránk. Egyéb szervek