Varga Endre: Bírósági levéltárak 1526–1869 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 6. Budapest, 1989)

MÁSODIK RÉSZ Abszolutizmus kori bírósági levéltárak

A pozsonyi főügyészség jogelődjének, a nagyszombati főügyészségnek a szervezése — hasonlóan a pesti és a nagyváradi főügyészséghez—már az ügyészségi szervezet felállítását elrendelő igazságügyminiszteri rendelet kiadása előtt megkezdődött és működése 1850. március 22-én már meg is indult. A hivatal működését azonban eleinte (ez év május végétől november végéig) egy külön szervezet, a Selmecbányái (majd június 23-tól besztercebányai) nyomozó hatóság: „Untersuchungs Organ des Tyrnauer Ober Gerichts Districtes" egészítette ki. (Úgy látszik, a kerület távoleső keleti részein szükséges volt e nyomozó szerv működése is.) E kikülönített szerv a főügyészséggel állandó szoros kapcsolatban állt, annak utasításai szerint működött, míg csak november végén utasítást nem kapott a főügyészségnek időközben, a főtörvényszék áthelyezésével együtt szintén megváltozott székhelyére, Pozsonyba való átköltözésre. 1854. szeptember 28-án — a pozsonyi fó'törvényszéki kerület többi igazságügyi hatóságaival együtt — a pozsonyi főügyészség is végleges jelleget kapott és ilyen minőségben működött tovább 1861. április 30-án bekövetkezett végleges feloszlatásáig. A főügyészség anyagából azok az iratok (18 csomó irat és 16 füzet), amelyek 1956 előtt az Országos Levéltárban voltak, a tűzvész alkalmával teljesen megsemmisültek. A fond mai állományát alkotó, csupán 0,01 folyómétert kitevő néhány darab elnöki irat ép állapotban van, nem a tűzből került ki, hanem más szekció adta át és így itt került elhelyezésre. Ez a töredékanyag tárgyát tekintve teljesen homogén ; a Landesgericht-ek mellett működött ideiglenes államügyészeknek és a Collégial Bezirks Gericht-ek mellé rendelt ügyészi megbízottaknak (aranyosmaróti, balassagyarmati, besztercebányai stb. Staatsanwalt, komáromi, turócszentmártoni stb. Staatsanwalt-Substitut) a pozsonyi főügyészséghez (General Procuratur) személyzeti ügyekben, főleg ügyvédekkel kapcsolatban felterjesztett jelentéseit (Dienstgehorsamter Bericht), valamint az azokhoz kapcsolódó leiratok fogalmazványait tartalmazza. Az anyag minden aktája az 1853. évből 397 maradt fenn és iktatószámos jelzetet visel. Pl. -p^r~ $53. A fond mai állományának döntő többségét alkotó köteteket a Budapesti 1. sz. Állami Levéltár (mai nevén : Budapest Főváros Levéltára) 1959-ben adta át megőrzésre az Országos Levéltárnak. Ezek egy kötet kivételével iktatókönyvek. Közülük az ideiglenes korszakban keletkezettek (2—6. raksz.) a beadvány számát, a beadó fél vagy hatóság, ill. a fél képviselőjének nevét, a dátumot és ügyszámot, az intézkedés mikéntjét és keltét, a kézbesítés számát, napját stb., valamint az ügy irattári jelzetét tartalmazzák. Az 1854—1859. évi kötetek (7—12. raksz.) a jegyző7—11. Protocoll der k. k. Oberstaatsanwaltschaft [iktatókönyvek 1854—1855, 5 kötet a végleges szervezet idejéből] 1857—1859 12. Rongált csonka mutatókönyv é. n. 1 kötet [cím nélkül] 13. Vormerkbuch 1859 1 kötet